AKTUÁLIS
#szalagavató
#Kisvárda
#Várday Kata Református Általános Iskola
#Gimnázium és Kollégium
Ilyen volt a Várday Kata Gimnázium szalagavatója - képek
Ezen a novemberi szombaton a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza színháztermében kézzelfogható volt az izgalom, hiszen a maturandusok életük egyik legfontosabb szakaszának lezárásához érkeztek. Lezárnak egy pályát, hogy rálépjenek arra az útra, amit úgy hívnak, hogy a nagybetűs élet. Amit nem mindegy, hogy felnőtt gyerekként vagy gyerekes felnőttként élnek meg – hallhatták diáktársuk intelmét.​

Kisvárdán már 1605-től beszélhetünk református oktatásról. Az akkor alapított iskolát hitvalló elődök hatalmas áldozatok árán, közel 350 évig tartották fent – árulja el a fenntartó képviseletében jelenlévő Százvai László lelkipásztor.

A Várday Kata Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium két osztály diákjainak szíve fölé feltűzték az iskolájuk szalagját, ami így hirdeti, hogy a diák életében egy korszaknak vége. Az 1992. szeptember 1-jén újraindult iskola életében folyamatos a fejlődés, aminek eredménye, hogy 2018-ra már több száz diáknak tűzték fel a szalagot.

A szalagavatás vagy szalagtűzés ceremónia hosszú múltra tekint vissza, ami Selmecbányáról származik, mint megannyi diákélettel kapcsolatos szokás. Ott még valetelásnak nevezték. A kifejezés a latin nyelvből ered: „Valete!” – kiáltották a végzősök a kisebbeknek: „Éljetek boldogul!”. A diákok az utolsó tanév második félévére váltak jogosulttá a végzős szalag viselésére, és akárcsak ma, ott is egy ünnepség keretein belül adták át a végzősöknek ezeket.

Az intézmény vezetője, Ivánné Nagy Erzsébet Bernadett köszöntőjében emlékeztette a „maturandusokat” hogy a feltűzött szalag sokkal többet jelent, mint ahogyan azt hinnék, szavaival élve, „Mert szálai közé számos történet szövődik, melyek a múlton át vezetnek el a jelenbe és vetítik előre a jövőbe vetett hit reménységét.”

Az osztályok műsora valamilyen véletlen folytán egy időgép adta lehetőségeit vizionálta. Az egyik osztály fikciója szerint történetük - amit ötletes fordulatokkal vittek színre, - 2078-környékén játszódik egy idősek otthonában. A diákok ekkor már aggastyánként itt emlékeznek vissza gimnáziumukban eltöltött feledhetetlen éveikre. A történet kezdőjelenete a filmvásznon pergett. A mókás, olykor hollywoodi fordulatokkal tarkított snitteket követően a filmbéli szereplők a színpadon folytatták a jelenetet, táncos betétekkel színesítve. A másik csapat is idő utazott, bár ők az időben nem, de a távolságot tekintve igencsak messzire repültek. Szó szerint repültek, mégpedig Amerikába, hogy az amerikai életérzés különböző koraiból merítve a tánc, no és a történelem segítségével kápráztassák el a nagyérdeműt.

Összességében elmondható, hogy a két osztály produkciója eredeti, ötletes előadás volt. Bár kisebb szépséghibák voltak, mint például a videós bejátszásnál eleinte tapasztalható Getty Images vízjel vagy a fotós-prezentációnál tapasztalható befejezetlenség, ami a zenei keverésben nyilvánult meg. Visszatérve a videós inzertekre, láthatunk profi kivitelezést, mégpedig az amerikai storynál, ahol ízlésesen használva a kor technikai lehetőségeit, igazán látványos klipet raktak össze az alkotók. A táncok kidogozottak voltak, merészen kihasználva a diákanyag adta lehetőségeket, és persze a kötelező keringő sem maradhatott el.


Itt érdemes megemlíteni az est házigazdáját, aki profizmusával nyűgözte le a közönségét, köztük engem. Rég nem hallottam ilyen orgánummal, hibátlan konferálást.


A Várday Kata Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium két osztályának diákjai méltán büszkék lehetnek magukra és segítőikre is, hiszen színvonalas estét varázsoltak a színpadra. A szombaton feltűzött szalag egyben a felnőttkor kezdetét is jelöli. Vagy a nagy buli kezdetét… amiből szombat este biztos nem volt hiány.