A cikk felidézi, hogy 2016-ban életbe lépett moratóriumot megelőzően azt a vízhasználót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve magának a kútnak az átalakítására, és indokolt esetben annak megszüntetésére.

Akár 1 millió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre.

Az agrárkamara törvénymódosítási javaslatára eltörölték ezeket a szankciókat, így a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhatnak. A visszajelzések alapján számos gazdálkodó élt a lehetőséggel - írja a szakportál. Az uniós források biztonságos lehívása érdekében a kamara kezdeményezte a moratórium 2020. december 31-ig történő meghosszabbítását.

A jelenlegi törvénymódosító javaslat szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a személy, aki az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített, vízkivételt biztosító vízi létesítmények – többek között a mezőgazdasági célú, a zártkerti, illetve a házi vízigényt kiszolgáló kutak – vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2020. december 31-ig kérelmezi.