KULTÚRA
Múlt idő
Így locsolkodtak ma Sóstón
A húsvéthétfői locsolkodás tulajdonképpen utalás a keresztségre. Más források szerint ahhoz kapcsolódik, hogy a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni, a szent sírt őrző katonák vízzel öntötték le őket. Európának ezen a részén gyakran vízbevető vagy vízbehányó hétfőnek is nevezik ezt a napot, mert ilyenkor a lányokat vödrökből locsolták, vagy vadabb esetekben az itatóvályúba dobták.

Pozsony Ferenc néprajzkutató szerint már a XVI. században is locsolkodtak. "A legtöbb székelyföldi faluban a második világháborúig, sőt helyenként az 1962-es erőszakos kollektivizálásig kútból merített vízzel locsolkodtak a fiatalok. Lényeges volt, hogy frissen merített vízzel locsolkodtak. … A 20. század közepéig a házak kapuit nem zárták, a legények bátran beléphettek. A ház előtt köszöntővel hívták fel a figyelmet az érkezésre, majd kihívták a leányt az udvarra és kútból merített vízzel alaposan meglocsolták."

Mára előtérbe került a kölnivel való locsolkodás, és feledésbe merült az is, hogy kedden viszont a lányok locsolták a legényeket.

A Sóstói Múzeumfaluban ma a Nyírség Táncegyüttes tagjai elevenítették fel a húsvéti locsolkodás népszokását. Nézzék meg képgalériánkban, hogyan!

- FrissMédia -

Fotó: MTI/ Balázs Attila