KÖZÉRDEKŰ
Hogyan végrendelkezzünk?
Örökölni két úton lehet: a törvény által meghatározott törvényes örökösként, vagy az örökhagyó akaratából végintézkedés alapján - a kérdést dr. Sterné dr. Deák Andrea a Nyíregyházi Törvényszék polgári ügyszakos bírája járta körbe.

A törvényes öröklés azt jelenti, hogy jogszabály, a Polgári Törvénykönyv határozza meg, kik azok a hozzátartozók, akik az örökhagyó örökösei lehetnek és milyen sorrendben. Ebben az esetben tehát nem az örökhagyó dönti el, a vagyona kire szálljon, hanem a jogszabály.

Sokak számára megnyugtató, ha tudják, haláluk esetére a vagyonok olyan személyhez kerül, akinek azt életükben is szánták. Ezt a célt szolgálja a végrendelet. Így végrendelkezéskor nem a rokonsági fok a lényeg, ugyanis végrendelkezéskor általában azt részesíti előnybe a végrendelkező, akivel szoros kapcsolatot ápol.

Ha valaki végrendelkezni kíván, fontos, hogy ezen szándékát a jogszabályoknak megfelelően rögzítse, ugyanis így érhető el az, hogy a végrendelet érvényessége ne legyen támadható, a hozzátartozók között vitára ne kerüljön sor.

Végrendelkezni szóban és írásban is lehet, de csak személyesen. A végrendeletből ki kell tűnni, hogy az végrendelet, és az halála esetére szóló végakaratot tartalmaz.

A szóbeli végrendelet igen ritka, szóbeli végrendeletet kizárólag az tehet, aki olyan életveszélyes helyzetben van, ami miatt nem képes írásbeli végrendeletet tenni, s az akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében, mindenki által értett nyelven akaratát egész terjedelmében szóban előadja, és kijelenti, hogy az az ő végrendelete.

Nyilvánvalóan a tipikus forma az írásbeli végrendelet, amely lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet. Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni.

Az írásbeli magánvégrendeletet lehet írni saját kézzel, vagy akár gépelt formában is.

A végrendelkező dönthet úgy, hogy a végrendeletet saját kézzel írja, majd a végén aláírja. Ebben az esetben tanúkra nincs szükség, azonban fontos, hogy a végrendeleten legyen dátum, minden oldal legyen beszámozva.

A gépelt formában írt végrendelet abban az esetben érvényes, ha a végrendeletet annak minden oldalán a végrendelkezőn kívül két tanú is aláírja.

Az írásbeli magánvégrendelet érvényességéhez nem szükséges, hogy azt ügyvéd vagy közjegyző készítse, azonban annak érdekében, hogy az biztosan érvényes legyen és megfeleljen a vonatkozó szabályoknak legtöbben ügyvédet vagy közjegyzőt kérnek fel a végrendelet elkészítéséhez. Azonban ezen esetekben is szükséges, hogy a végrendeletet a végrendelkező illetve 2 tanú minden oldalon aláírja.

A végrendeletben a végrendelkező arról rendelkezik, hogy a vagyonát, vagy annak egy részét ki fogja örökölni halála esetére, de azt is megszabhatja például, hogy milyen legyen a temetése, annak a költségét ki viselje.

Bárkit meg lehet nevezni örökösnek, az azonban nagyon fontos, az a személy, aki örököl, nem vehet részt a végrendelet megfogalmazásában vagy leírásában, és tanúként sem szerepelhet a végrendeleten.

A végrendeletben az is meghatározható, hogy ki ne örököljön, ki az, aki kizárásra kerül az örökségből. A kizárást indokolni nem kell, kizárt személy azonban juttatás nélkül nem marad, ugyanis a kötelesrész megilleti. Kötelesrész csak a hozzátartozókat illeti meg. A kötelesrész mértéke egyharmada annak az örökrésznek, ami egyébként a törvény szerint járna.

Ha valakit a végrendelkező kitagad, kötelesrészre sem lesz jogosult. A kitagadásnak az okát azonban fel kell tüntetni a végrendeletben, ilyen ok lehet például az örökhagyó sérelmére bűncselekmény elkövetése, erkölcstelen életmód, az örökhagyó irányába fennálló tartási kötelezettség nem teljesítése.

A végrendeletet bármikor vissza lehet vonni, és bármikor lehet újat készíteni. Amennyiben új végrendelet készült, akkor a korábbi végrendeletnek csak azon részei maradnak érvényben, amelyek az új végrendelettel nem ellentétesek.

Ha az örökhagyó készített végrendeletet, akkor az lesz az irányadó és nem a törvény, amennyiben az érvényes. Ha végrendelet érvénytelen, az öröklés rendje a jogszabály szerint alakul.