A könyv története egy hosszú indiai úton kezdődött, amikor a különleges hangulatú idegen országban a szerző észrevette, hogy álmodott - és ez ezúttal érdekelte is. Elkezdett gondolkodni az álmon és önmagán, ebből fakadt ez a munka - tudtuk meg Balázs Gézától. Közben előjöttek a saját gyermekkori álmai is. Melyek - mint mondja - ott vannak mindenkiben, csak nem foglalkozunk velük. Mint a pszichológusok vallják, jó törődni az álmokkal, mert önismerethez segítik az embert.

Aczél Petra kommunikációkutató, a Corvinus Egyetem professzora nem szereti az álmoskönyveket. Nem is nagyon szokott álmokkal foglalkozni, de – mint a könyvet ajánlva elmondta – már úgy gondolja: lehet, hogy mégis kellene. Az álmok az életünk felét elfoglalják és szerinte most olyan korban élünk, amelyben szeretünk kollektíven hallucinálni. A virtuális valóságban kollektív álmok, kollektív mesék, részvételre hívó képzelődések valósulnak meg – mintha megpróbálnánk életünkben is egyre inkább álomvilágban lenni. És akkor megjelenik Magyarországon egy szerző – nyelvész, kultúrakutató, kultúragondozó, társadalomtudós – könyve az álom nyelvéről.

Aczél Petra szerint sok minden miatt különleges kötet Az álom nyelve. Először is tömör. 130 oldal, mégis lényegre törő, minden fontos fogalmat érint, ami az álomkutatással, az álom nyelvi megvalósulásával kapcsolatos. Teljesen új szempontokat tár fel. Kortárs fiatalok álomelbeszéléseit közli, fontos magyarázatokkal arról, hogy miként olvashatjuk mások álmait. A retorika alakzatait mutatja fel az álmokban, ami eredeti tudományos eredmény és fontos intellektuális kaland. Egyedülálló nyelvezettel íródott, ami nagyon tiszta, pontos, tárgyilagos és elegáns értékháttér áll mögötte. A kommunikációkutató azt tanácsolja: ne elalvás előtt, hanem ébredéskor vegyük kézbe Balázs Géza könyvét.

A magyar nyelvi kultúra ápolásáért indított rovatunkat a Magyar Nyelvőr Alapítvány együttműködésével készítjük.