A kutatók a Hexagon kódnevű amerikai kémműhold-program által összegyűjtött műholdképeket újakkal vetették össze, hogy képesek legyenek megmérni a jégolvadás mértékét. A tudósok, akik eredményeikről az amerikai geofizikai egyesület San Francisco-ban folyó őszi ülésén számoltak be, úgy vélik, hogy a felvételek segíthetnek felmérni, hogyan változtak a környezeti viszonyok más nehezen megközelíthető térségekben is.

Forrás: Wikipedia/National Reconnaissance Office

A Hexagon program részeként az Egyesült Államok az 1970-80-as években 20 nagyméretű felderítő műholdat juttatott az űrbe. A műholdak a felvételeket filmtekercsekre rögzítették, majd zárt tartályokban küldték vissza a Földre. Az ejtőernyővel ereszkedő tartályokat a légierő gépei gyűjtötték össze. A program anyagának titkosítását 2011-ben vonták vissza, a felvételeket jelenleg digitalizálják. A kémfelvételeken szerepel a Himalája is, amelyről a terepviszonyok miatt egyébként kevés adat lelhető fel. A képeket az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a japánűrügynökség (JAXA) jóval újabb felvételeivel vetették össze, annak reményében, hogy így pontosan megmondhatják, milyen mértékben és sebességgel szorulnak vissza a gleccserek a világ legmagasabb hegységében.

A kutatók a Hexagon kódnevű kémműhold-program által összegyűjtött képeket újakkal vetették össze

Forrás: NASA – Jeffrey Kargel, USGS/NASA JPL/AGU

Josh Maurer, a Columbia Egyetem professzora elmondta: “jelenleg a Himaláját borító jégtakaró minden pontján évi negyedméternyi vizet veszítünk el. Nem mondanám, hogy ez meglepő a klímáról szóló adataink fényében, de nagyon érdekes látni mennyijég tűnik el” – fogalmazott a tudós, aki szerint mindez komoly hatással a lakosságra, amely ezektől a vízforrásoktól függ.

Kancsendzönga, Himalája (Forrás: flickr.com/A.Ostrovsky)

A Himalája a Nemzetközi Űrállomásról fotózva (Forrás: Wikipedia/NASA)

“Ahogy a gleccserek hátrálnak és összehúzódnak, a folyóknak nyújtott víztöbblet az olvadás miatt rövid távon nőni fog, azonban már a következő 100 évben egyre inkább csökkenni kezd, és ez negatív hatással lesz a vízkészletekre” – emelte ki Josh Maurer.

Forrás : erdekesvilag.hu