Az első hírek szerint a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább.

A Notre-Dame katedrális a francia főváros egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetessége, évente 13 millió látogatója van.

A tűzoltók azonnal megkezdték a lángokban álló székesegyház környékének kiürítését.

Emmanuel Macron elnök és Anne Hidalgo, Párizs polgármestere egyaránt szörnyűségesnek nevezte a világhírű épületben pusztító tüzet.

Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet. A France 2 közszolgálati televízió szerint a rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet. A katasztrófának a hatóságok szerint nincsenek sérültjei.

Donald Trump amerikai elnök úgy fogalmazott a Twitter közösségi oldalon, hogy szörnyű látvány a lángokban álló katedrális.

Párizs alpolgármestere, Emmanuel Grégoire a BFMTV francia televíziónak a műalkotások megóvását és azt nevezte a legfőbb célnak a tűzzel kapcsolatban, hogy az embereket megóvják a részlegesen összeomló épület jelentette veszélyektől.

„Egy egész nemzet gyászol” – írta a Twitter közösségi oldalon a francia államfő hétfő este, miután nagy erejű tűz ütött ki a Notre-Dame-ban, és elpusztította a világhírű épület tetőszerkezetét.

Macron együttérzését fejezte ki „minden katolikusnak és minden franciának”. Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja, ahogy a tűz martalékává válik egy részük.

Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja ahogy a tűz martalékává válik egy részük. A katasztrófa miatt törölték az elnök estére tervezett televíziós beszédét, és a politikus az Elysée-palota tájékoztatása szerint a helyszínre ment, csakúgy, mint Edouard Philippe kormányfő.

A Notre-Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.

A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.

1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.

A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely „sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok sötétek, a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.

A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, az érseki palotát romba döntötték.

A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre-Dame megírásával 1831-ben.

A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján állt a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.

A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.

Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.

Forrás: MTI

-Friss Média-