Nagy István arról beszélt, hogy az idén júniusban hatályba lépett új rendszer háromféle - természeti, természetkímélő hasznosítási és szolgáltató - övezetbe sorolja a nemzeti parkokat. A Hortobágyi Nemzeti Park több mint 80 ezer hektáros területéből mintegy 9200 hektár került a természeti, csaknem 70 ezer hektár a természetkímélő hasznosítás és mintegy 900 hektár a szolgáltató övezetbe.

A rétközi fejlesztést a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban elnyert, száz százalékban vissza nem térítendő pályázati forrásból finanszírozták. A vízpótlási rendszer fejlesztése révén több mint harminc százalékkal nőtt az öntözött területek nagysága a Rétközben - hangzott el a rendezvényen.

Nagy István ismertette, a természeti övezetbe a háborítatlan természeti területek tartoznak, amelyeknél a kezelők csak a természetvédelmi célokat szolgáló beavatkozásokat látnak el, például a vadgazdálkodást, az invazív növények elleni védekezést vagy az illegális hulladék felszámolását. A természetkímélő hasznosítási övezetben a térben és időben együttesen vagy egymás mellett van jelen a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás, az övezeten belül elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása - ismertette a tárcavezető.

A harmadik, szolgáltató övezetbe a nemzeti parkon belül elhelyezkedő beépített, a rendszeres emberi jelenléttel járó területek tartoznak. Ide várják elsősorban azokat a látogatókat, akik itthon biztonságosan, a hazait választva szeretnének aktívan feltöltődni - fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető a nemzeti park övezeti besorolása mellett újabb jelentős előre lépésnek nevezte azt a napokban megjelent rendeletet, amely a nemzeti parkot körülölelő védőövezet kijelöléséről rendelkezik.

Ez a lépés szintén a természetvédelmi célok megvalósítását segíti elő, a Hortobágyi Nemzeti Park után a többi nemzeti parkban is elindul ez a folyamat - hangsúlyozta Nagy István.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Alkossunk Várost Alapítvány konzorciumában, európai uniós támogatás segítségével megvalósult rétközi fejlesztésről szólva Török László, az alapítvány kurátora elmondta, a vízhiány és az aszály miatt a Kisvárda mellett fekvő Rétközi-tó 2014-re teljesen kiszáradt, a csökkenő talajvízszint és a terület belvízrendszerének minimális vízmozgása az egész rétközi ökoszisztémát veszélyeztette.

A pályázati forrásból elvégezték a környékbeli csatornák kotrását, töltéseket, átereszeket és zsilipeket építettek, három vízkárelhárítási-helyszínt hoztak létre, illetve több mint hat kilométer hosszban bővítették a belvízi csatornák szelvényeit. A vízpótlási rendszer fejlesztése révén több mint harminc százalékkal nőtt az öntözött területek nagysága a Rétközben.

Az átadáson részt vett dr. Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője, aki a beruházás történelmi vonatkozásait elevenítette fel. és Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója is.