Csalóka a magyar elsőosztály tabellája, mert annyi meccs maradt el a koronavírus miatt, hogy a matekzsenik is két napot dolgoznak rajta, mire megállapítják, melyik együttes hogy áll reálisan. Meg aztán a 12 csapat olyan kevés, hogy pillanatokon belül lehet kiesőhelyen bárki, persze a Fradit kivéve (a Fehérvárban azért nem vagyok tuti biztos). Ettől viszont még büszke lehet a Kisvárda, hogy a forduló előtt dobogós (ezüst, pláne) helyen állt, a Budafok meg arra, hogy nem lett pofozógép az NB I-ben.

Volt időm ezt leírni, amíg figyeltem a hóesést. Kisvárdán hideg van ma, ahogy illik november végén.

Fáztak a várdaiak is, letámadtak keményen az elején, aztán a negyedik percben két budafoki összefutott, az ápolás után kicsit csillapodott az iram.

Megannyi apró tündérként kavarogtak a hópihék a játékosok körül, s közben két budafoki is sárga lapot kapott olyan faultokért, amikből manapság több tucat van minden meccsen.

Negyedóra után a Kisvárda gyönyörű támadást vezett a bal oldalon, egy háromszögelés után Sassá Camajhoz passzolta, aki nyolc méterről lőtt, de a budafoki csodakapus, Póser kitolta a bal sarok elől a labdát. Az ismétlésbe már belelépett az egyik védő.

A budafokiaknak egy gyorsan meg egy lassan elvégzett szabadrúgásuk volt, amelyek után egyáltalán eljutottak a Kisvárda 16-osán belülre, de nem lett semmi végül ezekből.
A másik oldalon Camaj egy visszahúzós csel után hat méterről lőtt, a budafoki védőről kipattant.

Aztán a kisvárdai Cukalasz (Tsoukalas) fordulásból lőtt egy jobb oldali beadás után, de pont középre, Póser gond nélkül megfogta.

Utána Bumba lőhetett 15 méterről, fölé ment. De szorongatta a Kisvárda a Budafokot, mint piton a nyuszit, de a félidőben maradt az állás,
Kisvárda - Budafok 0-0.