A történet nem pontosan követi Grimm meséjét. Itt is meghívják a bálra lányokat, de előbb a herceg álruhában eljön őket megtekinteni és küldöttével is próbára teszi a hölgyek jóságát. A bálon aztán kiderül, hogy ki az igazi herceg és nem kell hazaszöknie sem Hamupipőkének, más a csavar a történetben.
Egy fiatal lány igazi mozaikcsaládban él – édesanyja meghalt, az apja valójában nem az apja, bár talán mégis az; a testvérei nem a testvérei, bár annak mondják őket; hivatalosan még ő maga sem létezik, mert szerető rokonai törölték a családi névjegyzékből. Egy nap azonban minden megváltozhat: az új, fiatal király házasodni készül, és inkognitóban szeretné kiválasztani a megfelelő lányt, hogy az ne a rangját, hanem valódi önmagát szeresse.
Az igazi keresése közben elvetődik ehhez a furcsa családhoz is… Itt kezdődik Hamupipőke története, amelyet ezúttal egy kicsit másképp mesélnek el a szereplők, bár a népszerű kellékek most sem hiányoztak: a lencseválogatás, a csodás segítők, és természetesen az üvegcipő.
A Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán megelevenedő történet igazi ősbemutató és abban is kuriózumot jelent, hogy a Hamupipőke-feldolgozások sorában először vegyíti – önálló darabként – Romhányi József virtuóz adaptációját Rossini azonos című vígoperájával. Az így születő előadás több generáció számára is átélhetővé teszi a jól ismert mesét, melynek talán legfontosabb üzenete, hogy minden körülmények között higgyünk az álmainkban és hogy valójában akkor sem vagyunk egyedül, amikor a legmélyebbnek érezzük magányunkat és kétségbeesésünket.
Hamupipőke....................
Don Magnifico/Hétzsákné...........
Tisbe/Aranyka...............................
Clorinda/Gyöngyike............
Ramiro/Gáspár, a királyfi......................
Alidoro/Szakács-Takács-Kovács.
Dandini/Pitvarmester..........