A tárgyalóteremben feszült csend honolt, amikor felolvasták a pár idősebbik gyermekének, a bűncselekmény idején kilencéves B.-nek a vallomását. A gyermek szavai szöges ellentétben állnak az anya verziójával. A kisfiú szerint a tragédia nem a konyhában, hanem a hálószobában történt.
„Le akartunk feküdni az ágyra, apa beszélni akart, de anya nem. Kicsit veszekedtek, aztán anya hozta a kést és beleszúrta apába. Apa utána felült, megölelt minket, és azt mondta: szeressétek azokat, akikkel lesztek, és azokat is, akikkel maradtok” – emlékezett vissza a kisfiú a szívszorító utolsó pillanatokra.
A kisfiú határozottan állította, hogy édesapja nem bántotta az édesanyját a szúrás előtt, sőt, a férfi éppen az ágyon feküdt, amikor a támadás érte.

A vádlott, B. R. láthatóan összetörve, de határozottan vitatta fia szavait. Állítása szerint a kisfiú befolyásolás alatt áll, és mivel „apás gyerek” volt, az elhunyt férfit akarja védeni.
„Ez az egész a konyhában történt. Apuka megérkezett és bántalmazni kezdett az ágyban, de mi kimentünk a konyhába, hogy a gyerekek ne lássák. Ott is folytatódott a bántalmazás, ekkor kaptam a kés után” – érvelt az asszony, hozzátéve, hogy a férje rendszeresen verte őt, amire bizonyítékai is vannak.
A szakértői vélemények szerint azonban az asszony állapota a tragédia utáni percekben „zavaros és sokkos” volt. Ezt bizonyítja az a hangfelvétel is, amelyen a nő arra utasítja vérfoltos kisfiát: „menj, mosd le magadról a vért”. A nő annyira elveszítette a kapcsolatot a valósággal, hogy miután megbilincselték, felmosót ragadott, hogy a vért feltakarítsa, mert azt hitte, a rendőrök erre utasították.

A család alig pár héttel a tragédia előtt költözött vissza Budapestről Demecserbe. A környezetük szerint jómódban éltek, a ház előtt egy „full extrás” Mercedes parkolt, a férfit pedig gyakran látták márkás ruhákban. A felszín alatt azonban komoly feszültségek húzódtak.
Egy közvetlen szomszéd az események után így nyilatkozott:
„Sokat veszekedtek, hangosak voltak. Az asszony sokszor sikított, jajgatott. Megdöbbentő, ami történt, a gyerekek azóta nálam alszanak, de teljesen némák, egy szót sem szólnak.”

B. R. a mai napon újabb megrázó esetről számolt be a bíróságnak. Állítása szerint a néhai férje rokona, B. Z. nemrégiben egy budapesti üzletben támadt rá.
„Olyan pofont kaptam tőle, hogy a polcot is leborítottuk. Azt ordította, hogy megöl, mert gyilkos vagyok. Azóta rettegésben élek, nem érzem magam biztonságban sem a munkahelyemen, sem az utcán” – mondta elcsukló hangon a vádlott.
A bíróság továbbra is vizsgálja a bizonyítékokat, többek között igazságügyi orvosszakértők bevonásával próbálják rekonstruálni a szúrás pontos körülményeit. Ha beigazolódik a halált okozó testi sértés, az asszony 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, ám ha a tettét emberölésnek minősítik, akár 15 évet is kaphat.
Önök szerint lehetséges, hogy egy gyermek vallomása ennyire eltérjen a valóságtól, vagy a sokk miatt az anya emlékezete torzulhatott el? Írják meg véleményüket kommentben, és kövessék oldalunkat a további fejleményekért!