Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak - így ennek napja nem egységes, hisz van, ahol ősszel ünneplik a lurkókat.

Sajnos ebben az évben hazánkban az ismert helyzet miatt többnyire sehol nem tarják meg központilag ezt az ünnepséget. Amit még az időjárás felelőse is sirat, hisz' vastag esőfelhők árnyékolják be az eget. Amolyan nemszeretem idő van kint, még a kutyát sem engedik ki, így halkan vakkantva mély álomba szenderülve várja kisgazdája pajkos játékba invitálást. Viszont, ha az időjárás ellenére mégis kimerészkednek a szabadba, van két tippünk:

A Sóstói Múzeumfalu erre a hétvégére három napos (május 30-31. és június 1.) rendkívüli nyitvatartással és termelői vásárral készül. A Múzeumfalu portái megtelnek élettel, a műhelysorba visszaköltöznek a mesterek, kemencénkben folyamatosan sütjük a régi ízeket felidéző kelt tésztákat. Kézműves tevékenységeken 3-3 fő veheti igénybe egyszerre, melyet érdemes kivárni. Szövés, agyagozás, gyertyamártás, nemezelés, népi játékok kipróbálása minden korosztály számára érdekes elfoglaltság lehet, főleg, hogy közben sok finom ételt kóstolhatnak vendégek. Mesekuckónkban élőszavas mesét hallgathatnak korlátozott számban ugyan, de nemcsak a gyerekek, hanem kísérőik is. A jármi kisnemesi házban megtekinthetik a "Csak azt lehet megírni, ami fáj" - Móricz Zsigmond parasztábrázolása című kiállítást, kurátori tárlatvezetéssel.

Pünkösd vasárnapján, gyermeknapon (május 31-én) minden 14 év alatti gyermek ingyenesen, kísérőik a kedvezményes jeggyel látogathatják a Sóstói Múzeumfalut.

A húszas években vált rendszeressé, hogy május vagy június valamelyik napját gyermeknappá nevezték ki. 1931-től már egy egész hetet szenteltek a gyermekeknek, többnyire május első felében, mégpedig 1943-ig Nemzeti Gyermekhét néven. Ez 1944-ben nem került megrendezésre.

1945-ben júniusban, 1946-ban februárban, 1947-ben május 4-től tartottak gyermekhetet. 1948-ban már a kommunista párt befolyása alatt álló MNDSZ (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége) rendezett Országos Gyermekhetet június 20. és 27. között.

1948. novemberében a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség moszkvai tanácsülésén úgy határozott, hogy „a jövőben június hóban a világ minden olyan államában, ahol a Nemzetközi Nőszövetségnek szervezete van, gyermeknapot rendeznek, amely minden országban a politikai és gazdasági viszonyoknak megfelelően a gyermekek érdekeit fogja szolgálni. Az imperialisták befolyása alatt álló országokban a gyermeknap főtárgya a gyermekek kizsákmányolása elleni harc lesz, továbbá a gyermekek egészségvédelme és a tanulási lehetőségek megjavítása. A Szovjetunió asszonyai példát mutatnak az igazi hazaszeretetre, a békés építőmunka szeretetére való nevelésben.”

Magyarországon 1950-től 1953-ig június első vasárnapján, azt követően pedig minden év május utolsó vasárnapján rendezték, illetve rendezik meg a Nemzetközi Gyermeknapot.