A rendezvény házigazdája, Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnöke köszöntötte a megjelenteket. Évértékelőjében rámutatott: a 2025-ös esztendő nem a sikerek éveként vonul be a gazdatársadalom emlékezetébe a fagykárok és az aszály miatt, ugyanakkor a vármegyei kukoricatermés 6,7 tonnás átlaga és a napraforgó eredményei országos viszonylatban is jónak mondhatók, a felvásárlási árak pedig az év végére normalizálódtak .

Szigeti Szabolcs, a Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a támogatások helyzetéről adott tájékoztatást. Kiemelte: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye rendelkezik országos átlagban a legnagyobb arányú egységes kérelemmel, és itt a legmagasabb a gazdálkodói létszám is.

„Büszkén állhatunk a gazdálkodók előtt, mert a területalapú előleg kifizetése a korábbi évekhez képest is jobban haladt, a gazdálkodók több mint 95%-a már megkapta az összeget” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette: a megyében a vidékfejlesztési program zárása során 7841 támogatott kérelemre összesen 259 milliárd forintot ítéltek meg, az új stratégiai terv keretében pedig máris 305 milliárd forintnyi fejlesztési igény érkezett be a vármegyei gazdáktól.

Dr. Cseh Tibor, a NAK országos alelnöke, a MAGOSZ főtitkára az európai élelmiszergazdaság visszásságaira hívta fel a figyelmet. Elemzésében rámutatott: bár az EU exportja pozitívnak tűnik, valójában a feldolgozott termékekhez egyre nagyobb mértékben Európán kívülről – Ukrajnából, Brazíliából és Észak-Afrikából – szerzik be az alapanyagot .

„Ez a tendencia egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza az európai termelőket. Egy visszaszoruló piaci helyzetben vonja meg tőlünk az unió a támogatásokat, miközben ezek nem ajándékként járnak, hanem azért, hogy magasabb élelmiszerbiztonsági színvonalon termeljünk” – fogalmazott Dr. Cseh Tibor. Figyelmeztetett: az Ukrajnával és a Mercosur-országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások tovább rontják a helyzetet, és az európai termékek kiszorulhatnak a polcokról.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke előadásában leszögezte: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye „frontország”, egy háborúban álló állam szomszédja, amely viseli ennek minden terhét. Rámutatott az ukrán mezőgazdaság szerkezetére, ahol hatalmas, akár 500 ezer hektáros latifundiumokat birtokolnak külföldi befektetők, miközben az EU-ban betiltott vegyszereket használnak.

A térség politikai vezetői is felszólaltak a fórumon. Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő éles kritikát fogalmazott meg Brüsszellel szemben.

„Egy akaratgyenge Európai Unió élén egy nárcisztikus elittel egyszerűen nem veszi figyelembe az európai gazdák érdekeit” – jelentette ki, elfogadhatatlannak nevezve, hogy az agrártámogatások csökkentésével a háborút finanszírozzák.

Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés alelnöke a józan ész politikájához való visszatérést sürgette, és megköszönte a gazdák helytállását, külön kiemelve a Magyarok Kenyere program nemzetegyesítő erejét.

A fórum zárásaként Jakab István ismertette a brüsszeli terveket, amelyek a 65 év feletti gazdák támogatásának megvonását és a 140 hektár feletti gazdaságok forrásainak drasztikus elvonását célozzák. A MAGOSZ elnöke bejelentette: a magyar gazdák nem hagyják annyiban a tervezett intézkedéseket, és december 18-án Brüsszelben, egy nagyszabású tüntetésen adnak hangot felháborodásuknak