"Akinek volt szerencséje ismerni Fülöp Sándort, az tudja, hogy nemes egyszerűség és természetes szerénység jellemezte. Személyes küldetéstudatával összeegyeztethetetlen volt a becsvágy, a törtetés. Önzetlen szeretetből és lelkiismerettel alkotott, kihasználva a mindennapok során feltárulkozó valóságot" - mondta el a megnyitón édesapjáról Fülöp István, a Reformátusok Közhasznú Egyesület elnöke, aki a festményekről és grafikákról készült albumot is a résztvevők figyelmébe ajánlotta.

Fülöp Sándor 1928. október 17-én született Debrecenben, 1948-ban érettségizett a hajdúböszörményi Bocskai István Református Gimnáziumban, itt szerette meg egy életre a természettudományokat, a rajzolást és a festészetet. Érettségi után felvették a Képzőművészeti Főiskolára, de a kollégiumban nem kapott helyet, ezért a debreceni Pedagógia Főiskolára iratkozott be, amely később Egerbe költözött. Mestere a kiváló művész, Adler Miklós volt. A főiskola utolsó félévében Tarpára helyezték gyakorlatra, ahol megismerkedett Uzonyi Matild fiatal tanítónővel, akivel 1952-ben házasságot kötöttek. 1959-ben Jármiba költöztek, így került a pedagógus házaspár a Jármi-Paposi Általános iskolába. 1964-től egészen nyugdíjba vonulásáig a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban tanított matematikát, ábrázoló geometriát, rajzot és művészettörténetet nappali és levelező tagozaton. A festészet és a rajzolás egész életét végig meghatározta, és szakmai tudását mindvégig fejlesztette. 2012. június 8-án kísérték utolsó földi útjára Mátészalkán.

Kiállítása megnyitóján Kotics Ferenc "gondolatok a művészetről" című beszédében ébresztett vágyat a résztvevőkben Fülöp Sándor munkásságának megismerésére és a tárlat megtekintésére.

- FrissMédia -