A feliratozás hívei arra hivatkoznak, hogy így nem tanulnak meg a gyerekek angolul: a magyar lakosság hiányos idegennyelv-ismerete is ennek az eredménye. Ráadásul az eredeti mondanivalót is torzítja a szinkron. (Persze a szinkronnal valóban lehet rontani is az eredeti minőségén, de ez ritkán történik meg.) A fenti vélemény csak részben igaza. Egyrészt nem valószínű, hogy a szinkron miatt nem tudnak a magyarok megfelelően angolul (bár valóban segítene a kiejtés elsajátításában az angol szöveg). Másrészt a szinkron sok esetben hozzáad az eredeti verzióhoz, sokszor sokkal humorosabbak a magyar szövegek, mint az eredetiek. – A művészi filmfordítások hívei is azzal érvelnek, hogy többletértéket adnak az alkotáshoz. Karinthy Micimackó-ja is sokkal jobban cseng, mint a Vini maci kalandjai. A légből kapott nevek ellenzői ugyanakkor úgy látják, hogy ha a rendező, a szerző vagy a forgatókönyvíró olyan címet akart volna adni egy filmnek, hogy Erőszakik, akkor azt adta volna. Csakhogy azt adta, hogy In Bruges, és nyilván ezzel akart valamit kifejezni. Brugge belgiumi város egyébként, franciául Bruges, németül Brügge, és itt küzdenek egymással a bérgyilkosok. A magyar fordítások gyakran tréfásak, viccesek. Gyakran meg azok próbálnak lenni, de nem sikerül mindig. A Car Wash című filmből lett a Retkes verdák rémei, Az édes otthon, az Alabama (Sweet Home Alabama) fordítása pedig így szól: Mindenütt nő. Az Alien, vagyis Idegen magyar címe: A nyolcadik utas a halál. A halálos sorozat folytatása: Alien 2. Magyar címe: A bolygó neve: a halál. A fordítók ügyelnek arra is, hogy figyelemkeltő legyen a cím, és minél többen menjenek el a mozikba. Az kétségtelen, hogy az amerikai filmcímek sokszor rövidek, unalmasak. Ezért divat hozzákölteni a halál, az iszonyat, a nő hívószavakat. Pl. Dead silence: Halálos hallgatás (szó szerint: Síri csend). Egy remek figura etimologica (tóismétlés, a rag változik): Halálnak halála. Az eredeti cím: Long time dead (Régóta halott). Előfordul az is, hogy a magyar fordítók a film valamelyik jelenetét kiragadva új címet adnak az alkotásnak. Pl: Ferris Bueller’s Day Off (a magyar cím ez lett: Meglógtam a Ferrarival; a címadás oka, hogy van benne egy ilyen jelenet). Gyakori, hogy a fordítók hozzátesznek az eredeti címhez, külön magyar alcímet adnak neki. A The Dark Knight – A sötét lovag alcíme nálunk: Batman visszatér. A kiegészítésre nyilván a kevésbé gyakorlott mozilátogatók kedvéért volt szükség, hogy ők is tudják, ebben a filmben a híres denevérember szerepel. Bár vissza nem jön, mert nem ment el, de nem baj, mert a cím azt is mutatja, hogy már volt valami előzmény. A folytatások címeinek fordítása talán a leginkább kaotikus. A legtréfásabb talán a pitonos filmek esete. A Piton – Piton egyértelmű. A következő, ehhez néhány elemében kapcsolódó film eredeti címe Venomous (Mérgező), ez lett nálunk a Piton 2. Aztán amikor megalkották a Piton 2-t, az Magyarországon Piton 3 néven szerepelt. Az átfordításokkal, értelmezésekkel a feliratozásnál azonban vigyázni kell. Az Abba musical fordítása az élő előadáson szó szerinti volt, érthető, egyszerű. A mozifilmnél megpróbáltak arra törekedni, hogy rímeljen. Felesleges. Nem műfordításra van szükség. A szinkronizálásnál más a helyzet, itt három dolognak is jónak kell lennie: a fordításnak, a színészi játéknak, a hangnak. Ráadásul a szó szerinti fordítás lehetetlen, az angol tömörsége vagy éppen a szájmozgások miatt. Ez már inkább műfordítás. Emellett szinkronizált filmeknél kevés, ha tartalmilag helyes a fordítás, a szövegnek stílusában, hangulatában, nyelvhasználatában is tükröznie kell az eredetileg mondottakat. Ez viszont komoly feladat, tudásra, hozzáértésre van szükség.

KRR

A magyar nyelvi kultúra ápolásáért indított rovatunkat a Magyar Nyelvőr Alapítvány együttműködésével készítjük, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatásával.