A termelés azonban folyamatos, így ha rövid időre elő is fordult hiány a boltokban, néhány napon belül minden kereskedő fel tudta tölteni a készleteit magyar csirkeáruval.

A megnövekedett keresletet a szövetség elnöke szerint két hullám is táplálta. Egyrészt a lakosság a koronavírus-járvány okozta pánikban elkezdett tartalékolni, sokan töltötték fel a családi fagyasztókat. Ennek a pánikvásárlásnak azonban a szakember szerint hamarosan vége lehet, amint a vásárlók rájönnek, hogy holnap, holnapután és az azt követő napokon is lesz áru a boltokban. Hosszabb távon magasabb szinten tarthatja a keresletet azonban, hogy az iskolák és tanintézmények bezárásával 600-700 ezer fiatal maradt otthon. Az ő étkeztetésükről ezentúl a menza helyett a családnak kell gondoskodnia.

Dacára annak, hogy az éttermek, szállodák és bisztrók bezártak, amíg az iskolazárlat marad, a kereslet is 20-25 százalékkal magasabb lehet – emelte ki Bárány László.

A fogyasztás hirtelen megugrását egyes kereskedők igyekeztek kihasználni, volt olyan hentesüzlet a fővárosban, ahol 3000 forint körüli áron kínálták a csirkemellfilé kilóját. Bárány László szerint ekkora áremelést semmi sem indokol. Az élő csirke ára valóban nőtt, a drágulás azonban csak néhány százalékos volt. Az áremelés mögött elsősorban a különböző külföldről érkező takarmány-alapanyagok és vitaminok drágulása, valamint az állattartók körében a járvány miatt kialakult bizonytalanság áll.

Az átadási árak összességében 5-8 százalékkal emelkedtek, ami a csirkecombnál 50-60, a csirkemellnél 80-100 forintos drágulást jelent. Ha egy árusítóhely 1450 forintért megkapja a csirkemellet és 3000 forintért árulja, akkor illik rá az arcátlan jelző – fogalmazott az elnök. Majd megjegyezte: további néhány százalékos áremelkedés még elképzelhető, de a krízis után néhány hónapon belül az árak és a költségek is visszarendeződnek.

-Magyar Nemzet-