Periodikusan visszatérő problémáról van szó, a most kiajánlott botrányosan alacsony felvásárlási árat semmilyen piaci körülmény nem indokolja: nincs túltermelés, almasűrítmény sem ragadta be a tavalyi évből. Nem is ragadhatott be, hiszen 2017-ben a fagy a gyümölcsösök nagy részében megtizedelte a termést.

2017-ben az átlagos almatermés 550-600 ezer tonna volt, ennek bő egyharmada volt ipari minőségű. Az egy évvel ezelőtti induló felvásárlási ár kilogrammonkénti nettó 25-30 forint volt, ami a szezon végére elérte a 55-60 forintot, lévén, hogy hiány mutatkozott az almából.

A magyarországi termelők idén 700-750 ezer tonna almára számítanak, ami 20-30 százalékkal haladja meg az előző évek termésmennyiségét, de mint írtuk, tavaly a fagykár miatt jelentősen kevesebb alma termett, így gyakorlatilag átlagos terméssel számolnak a gazdák - vagyis nem jelenthető ki, hogy túltermelés lenne.

Összehasonlításként: 2016-ban gyenge, közepes termés mellett 550 ezer tonna almát szedtek le a gazdák, 2015-ben 520 ezer tonna termett, ebből a léüzemek 300 ezer tonnányit dolgoztak fel. Azokban az években a felvásárlási ár nettó 17-18 forintról indult, ami már akkor is alacsonynak számított, hiszen a szedés díja kilogrammonként 4-5 forint, a léüzembe szállításé ugyancsak 4 forint körüli, így 9-10 forint marad az átvételi árból, amelyből a művelési költségeket is le kell még vonni.

Csak az "őrült profitéhség" indokolja a léalma indokolatlanul alacsony felvásárlási árát

A demonstrációhoz az Agrárkamara és Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) is csatlakozott. A térség országgyűlés képviselője, dr. Seszták Miklós, aki több alkalommal tárgyalt már a termelőkkel és a felvásárló céggel, személyes is megjelent a mai demonstráción Anarcson. Seszták úgy vélekedik, mint a MAGOSZ elnöke, Jakab István. Az ő véleménye is az, hogy semmi nem indokolja a felháborítóan alacsony felvásárlási árat.

"Össze kell fogni" - mondja a képviselő, aki támogatásáról biztosította a gazdákat, és buzdította őket, hogy folytassák a kiállást. „Egységben az erő” – fogalmazott, hiszen egy jogállamban igen szűkös eszköztár áll rendelkezésre a piaci érdekérvényesítésre.

Sok lúd disznót győz

Extraprofitra próbálnak szert tenni a felvásárlók, de valójában egy jól kigondolt üzletpolitika része, hogy a magyar gazdákat egy létminimum szintű helyzetbe hozzák. „Ha akarom, adok nekik levegőt, ha akarom, nem” – érzékeltette dr. Seszták Miklós azt a kiszolgálhatott helyzetet, amit a piac hatvan százalékát lefedő cég tudatosan alakított ki. Lehetséges megoldásként létre kell hozni a saját feldolgozó üzemet, ezzel alternatívát teremtve, ami végső soron a tisztességes üzletpolitikához is elvezethet, hiszen megtörik egy-egy cég monopóliuma s így a kiszolgáltatottság" – mutatott rá a képviselő.

Össze kell fogni most és a későbbiekben is. Például klaszterbe és felépíteni a saját feldolgozóüzemet. Az összefogásról szólva dr. Seszták Miklós azt is elmondta: most az a legfontosabb, hogy a gazdák kitartsanak, hiszen csak és kizárólag így tudnak nyomást gyakorolni a felvásárlóra. Biztosította a demonstráción jelenlévőket, hogy minden követ megmozgat a kárenyhítés érdekében.

„A felvásárlók kihasználják, ki akarják használni a gazdákat, mert tudják, hogy a termény romlandó, tehát eladási kényszerben vannak” – mondta Nagy István agrárminiszter, akivel Seszták még ma leül tárgyalni.

Kartellgyanú

Jakab István szerint a léalma felvásárlásáról folyó vitában a demonstráción kívül is vannak még eszközök a gazdák kezében. Mint mondta, vizsgálni lehet a három feldolgozó kapcsolatát, mert szerinte kartellgyanú merülhet fel, és ugyancsak vizsgálhatnák a gazdákkal kötött szerződéseket is. De az sem elképzelhetetlen, hogy a gazdák összefogásával létesüljön egy feldolgozó üzem, amely piaci zavarok esetén működhetne.

Egyoldalú, tisztességtelen szerződések

Mindegy, hogy 10 évvel ezelőtti hosszútávú, középtávú vagy 2 nappal ezelőtt kötődött a szerződés, egy nagyon lényeges dolgot nem hajlandó beleírni abba a felvásárló, a multi: a felvásárlási árat. A szerződésekben jellemzően napi ár, világpiaci ár, hirdetett ár szerepel a konkrét felvásárlási ár helyett. Ugyanakkor kötelezettségek garmadája zúdul a termelőre: kötelezően leadandó mennyiség, időpont, fajták, kötbérek, permetezések és lehetne hosszasan sorolni a szerződés tartalmát - mondja több gazda is, akik szintén kényszerből írták alá a lutriszerződéseket. A legnagyobb gond, mint mondják, az, hogy az árat akkor mondja meg a felvásárló, amikor már nem lehet mit tenni. Az árat a szerződés értelmében a felvásárló határozza meg augusztus 15-én. És ha ez az ár 13 forint, a szerződés értelmében a termelőnek akkor is szállítania kell.

Azt, hogy a felvásárló ki akarja használni a gazdákat, hogy így extraprofitot tudjon lekönyvelni, az is mutatja, hogy egy másik üzem tervezett induló felvásárlási árát nettó 20-22 forint környékére pozicionálta be, de a Austria-Juice által kiajánlott nettó 13 forintos ár miatt nem publikálta még.

A tárgyalások eddig nem vezettek sikerre, az üzemek helyben nem dönthetnek, csak az osztrák központ. A felvásárlók azzal zsarolják a gazdákat, hogy ha nem adják el 13 forintért a termést, majd kiváltják azt lengyel vagy német ipari almával.

- FrissMédia -