A 2016. június 1-én a nagyközönség előtt is megnyílt kállósemjéni Kállay-kúria ékes példája annak, hogy a múlt értékeiből táplálkozva a régi értéket úgy meg lehet őrizni a jelenkornak, hogy azt a hétköznapok részéve teszik. A Kállay-kúria ilyen, hiszen - mint fogalmazott Baracsi Endre - ez az épület most már közösségi célokat szolgál, ezáltal a múltnak az értékei, hangulatai is átivódnak a hétköznapokba.

A megyei értéktárba felvett 101 értékből 23 épített, természeti, kulturális érték ebben a körzetben található - mondta dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, majd hozzátette, hogy elképzelések és összefogás nélkül nem lehetne ilyen szép ez az épület, hiszen hiába van állami támogatás, "ha nincs gazdája, akkor az szertefoszlik". Dr. Simon Miklós utalt Kállósemjén polgármesterére, aki "életcélként, személyes ügyként kezeli települése értékeinek megőrzését." A képviselő fontosnak tartotta kiemelni, hogy a térségben nemcsak Kállósemjénben végeznek odaadó munkát az értékmegőrzés terén, hiszen Nagykálló, Bátorliget, Nyírmihálydi ez irányú tevékenysége is példaértékű.

Belicza László, Kállósemjén polgármester elmondta, hogy az önkormányzata "In asperis et prosperis - 800 év Magyarország és Szabolcs megye szolgálatában” címen indította el 2012-ben a kúria felújítását. Az Európai Unió és a magyar állam által közel 1,2 milliárd forinttal támogatott beruházás keretében a település történelmi és kulturális örökségének megőrzését valósították meg. A fejlesztés központi eleme a Kállay-kúria felújítása volt.

A kastélykert helyreállításával hangulatos pihenőpark, sétányok, zenepavilon, régi idők focipályája, teniszpálya, korabeli játszótér, testgyakorló pálya és képzőművészeti alkotások kerültek a kertbe. A kúria kertjében álló Kállay-kápolna és környezete felújítása során emlékműveket és művészeti alkotásokat helyeztek el, hogy az emberek méltó körülmények között emlékezhessenek meg a település életében oly fontos szerepet játszó Kállay családról.

Kállay Miklóst (1942–44 között Magyarország miniszterelnöke) először New Yorkban temették el, majd 1988-ban hamvait áthozták Rómába és a magyar máltai lovagok sírboltjában helyezték el. 1993-ban érkezett haza Kállósemjénbe, ahol végakarata szerint szülei, testvérei és első felesége mellett, a családi kriptában lelt örök nyughelyre. Mellszobrát (Gömbös László szobrászművész 1994-ben készült alkotását) a nyíregyházi megyeháza előtt 2000. augusztus 20-án leplezték le.

A Kállay-kúria a Kállay család történetét bemutató állandó kiállítás helyszíne. A Kállayak már 800 éve dokumentáltan jelen vannak a magyar történelem színpadán. A kiállítás nyolc termen keresztül mutatja be a nemzetség XIII.-XX. századi történetét. Az első terem a família első írásos említésétől (1237) Mohácsig mutatja be a korszak történéseit, viseletét, fegyverzetét. A második terem a török ellenes küzdelmeket, a kuruc korszakot eleveníti fel. A harmadik kiállítási tér a semjéni kúria múltjával és a család orosi ágával foglalkozik. A következő terem a Kállay család leghíresebb tagjainak állít emléket. Az ötödik terem hivatott közelebb hozni a látogatóhoz a XX. századból a 20-as, 30-as évek úri szalonjának hangulatát. A hatodik termet teljes egészében a Magyar Királyság utolsó miniszterelnökének, Kállay Miklósnak szentelték. Mindezek mellet a miniszterelnök leszármazottainak és a család XX. századi életében fontos helyet betöltő Máltai Lovagrendnek is jut hely a kiállításon.

- FrissMédia -