Amikor három évtizeddel ezelőtt egy csapat lelkes csíkszeredai fiatal – balettnövendékek és gimnazisták – elhatározta, hogy megelevenítik Jézus szenvedéstörténetét, talán még ők sem sejtették, hogy küldetésük a Kárpát-medence egyik legmeghatározóbb passiójátékává növi ki magát. Iringó, a csoport egyik szervezője meghatottan emlékezett vissza a kezdetekre, miközben az előadás előtti utolsó simításokat végezték.

"Tizenkét-tizennégy évesek voltunk, amikor elkezdtük. A lányok a népművészeti balettkarból, a fiúk a Segítő Mária Gimnáziumból jöttek. Bár az egyetemi évek alatt volt egy rövidebb kényszerpihenő, 2016-tól ismét minden évben Virágvasárnap és Pünkösdkor is bemutatjuk a játékot a csíksomlyói nyeregben" – mesélte a szervező.

A Máriapócsra vezető út azonban több volt egyszerű vendégszereplésnél. Csíkszereda és a nyírségi kegyhely testvérvárosi kapcsolata, valamint a 30. jubileum tette különlegessé a mostani alkalmat. "Mária Pócs Csíkszereda testvérvárosa, és nagy szeretettel fogadtuk a meghívásukat. Ez a jubileumi évünk koronája" – tette hozzá Ringó.

Anyaszívvel a kereszt alatt

A passió egyik legmegrázóbb pillanata Mária és Jézus találkozása. Az anyai fájdalom hiteles ábrázolása nem csupán színészi feladat, hanem belső átalakulás eredménye. Az előadás egyik női szereplője szerint az évek és az élettapasztalat adták meg a szerep igazi mélységét.

"Tizennégy évesen kezdtem, de ahogy felnőtté váltam és anya lettem – három kislányom van –, teljesen átértékelődött bennem ez a szerep. Másképpen élem át és más odaadással tudom eljátszani minden évben" – fogalmazott a szereplő, rávilágítva, hogy a bibliai történet hogyan fonódik össze a ma emberének sorsával.

Zarándokok a határon innen és túlról

A főtéren hömpölygő tömegben minden arc egy-egy külön történet. Volt, aki a hite miatt, és volt, aki a családja iránti büszkeségből érkezett. Molnár Józsefné például egészen Nagybányáról utazott ide, hogy láthassa az unokáit a színpadon. "A fiamék Csíkszeredában élnek, az ő családja szerepel itt meghívásra. Öt unokánk van, és bármelyikük bárhol fellép, mi ott vagyunk" – mondta mosolyogva, bizonyítva, hogy a család és a hagyomány minden távolságot legyőz.

A helyiek számára is mély lelki élményt nyújtott a produkció. A Hodászról érkező Klárika már negyedik alkalommal zarándokolt el a passióra. "Görögkatolikus keresztényként ez a hitem része. Megható látni, hogy Jézus mennyit szenvedett értünk, a mi jólétünkért. Itt a főtéren megelevenedik a történelem" – osztotta meg gondolatait a hívő asszony.

Üzenet a ma emberének

A 2026-os Nagypéntek Máriapócson nemcsak a gyászról, hanem az erőről is szólt. Ahogy a szervezők fogalmaztak: a passió a ma emberének a rendíthetetlen hitet, a bátorságot és a küzdelmet üzeni. Bár Erdély és a Nyírség földrajzilag távol esik egymástól, ezen a délutánon a szívek egy ritmusra dobbantak a kereszt tövében.