A nagyszabású akciót szombaton tartották meg. A speciális mentők gyakorlata során összesen tizenhárom személyt kellett felkutatni a település határában. Dr. Papp István, az esemény egyik szervezője, a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület (KMSME) nyíregyházi munkatársa elmondta: „Gyakorlatilag azt imitáltuk, hogy egy nagyobb csapat elvész a hajdúböszörményi határba”. A szakember kiemelte, hogy a kutatás egy viszonylag kis területen zajlott, és a rendőrség, valamint a polgárőrség munkatársai mellett számos civil mentőszervezet is részt vett a feladatok végrehajtásában.

A résztvevők listája valóban lenyűgöző volt: a KMSME mellett a szabolcsi LEGOTT Görögkatolikus Kutató- és Mentőcsoport, a miskolci Neptun Búvár Klub, a budapesti K9 Keresőkutyás Egyesület, valamint a jászberényi Kutyákkal az Életért Alapítvány is képviseltette magát. Dr. Papp István hangsúlyozta, hogy a csapatok az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek, ami szinte országos léptékűvé emelte a gyakorlatot. Eredetileg úgy tervezték, hogy nem fognak százszázalékos sikert elérni a megtalálások terén, de éppen az volt a cél, hogy felszínre kerüljenek azok a problémák, amelyeket egy valós helyzetben már hiba nélkül kell kezelni.

Technológia a felhők felett

A kutatást a magasból a Magyar Nemzeti Mentődrónpilóták Egyesülete támogatta. Balogh Endre drónpilóta elmondta, hogy számukra a legfőbb feladat a megfelelő figyelem fenntartása, az érintett személyek azonosítása, valamint a pontos GPS koordináták azonnali jelentése a csapatvezetés felé. „Négy drón működik, négy különböző területen” – részletezte a levegőben zajló munkát, hozzátéve, hogy a biztonság garantálása érdekében pontos repülési magasságokat és sávokat határoztak meg az eszközök számára. A pilóta kiemelte: egyesületük évente 15-20 éles kutatáson is részt vesz. Ezekben az esetekben a drónok óriási segítséget nyújtanak a mezőgazdasági területeken hagyott nyomok, csapások vagy az eltűntek által használt fekvőhelyek azonosításában.

Négylábú hősök szimata

A legkorszerűbb drónok mellett a hagyományos, de pótolhatatlan keresőkutyák orrára is óriási szükség volt. Janowski Gergely, a K9 Keresőkutyás Egyesület elnöke mutatta be a szervezet munkáját, akik személykövető kutyákkal dolgoznak. Egyik büszkeségük Guszti, egy hatéves drótszőrű német vizsla, akit örökbefogadás útján vett magához a szervezet. „Ő egy személykereső kutya, szagminta alapján dolgozik” – avatta be az érdeklődőket a munkába a szakember. Mellette dolgozott Capri, egy rutinos, nyolcéves olasz vizsla is.

Janowski Gergely felidézte az egyesület eddigi legemlékezetesebb mentését is, amely Kazincbarcikán történt. Egy több napja eltűnt, demens idős urat kerestek, akit végül a kutyák segítségével sikerült élve megtalálni egy fás, bokros területen. A szakember hangsúlyozta: a siker titka abban rejlik, hogy időben megérkezzenek a helyszínre, mielőtt a nyomok teljesen kihűlnének.

Gyakorlat a vízen és a Kálvineumban

A nap folyamán nem csak a mezőkön zajlott a munka. A délelőtti program a Csónakázó-tónál indult, ahol a hivatásos és civil szakemberek közösen hajtottak végre vízi személykeresési feladatokat. Balogh Csaba, Hajdúböszörmény alpolgármestere – aki egy civil csapattal érkezett a helyszínre – szintén aktívan részt vett a gyakorlaton. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a városvezetés számára minden lakos biztonsága kiemelten fontos, és megnyugtató látni a keresőcsapatok elhivatott munkáját.

A szombati eseménysorozat 15:00 órakor a Kálvineumnál folytatódott egy nyilvános értékelő megbeszéléssel, majd az udvaron látványos technikai bemutatókkal várták a lakosságot. A résztvevők testközelből figyelhették meg, hogyan zajlik egy veszélyes fa kivágása vagy éppen egy gépjárműbe szorult sérült kimentése. Emellett fakultatív gyakorlásra is lehetőség volt az épület pincéjétől egészen a padlásáig.