NAGYVILÁG
Belföld
#kúria
#Anarcs
Egy valódi gyöngyszem a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei értéktárban - Az anarcsi Czóbel-Kúria
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Anarcson jártunk. Az anarcsi Czóbel-kúria 2017 kora tavaszán került be az épített környezetként a megyei értéktárba. A kúriát gyakorlatilag az alapoktól építették újjá.

A helyi önkormányzat régóta törekedett a rendkívül értékes műemlék épület megmentésére, de egyértelművé vált, hogy a kúria sorsát csak a teljes körű helyreállítás oldja meg. Az önkormányzat elsődleges célja az volt, hogy a műszaki felújításon túl megfelelő funkciót találjon az épületnek, amely méltó a reprezentatív megjelenéséhez és hasznára válik a települési elképzeléseknek is.

Kalinák József, Anarcs község polgármesterét rövid beszélgetésre invitáltuk aki elmondta, hogy először a park rekonstrukciója valósult meg 2014-ben, mintegy 120 millió forint értékben. Ezen az átadáson jelen volt dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter aki ekkor tett ígéretet a település lakóinak, hogy a romokban lévő és már-már a múlt feledésébe porladó Czóbel-kúria újjáépítésre minden követ megmozgat. Az ígéret hamar valósággá vált és megkezdődhetett az értékmentés. A felújítás jelentős anyagi vonzatát a Nemzeti Vagyon Kezelő Zrt. biztosította, így a 2016-ban átadott, csaknem teljesen újra épített épület az állam tulajdona, ugyanakkor a fenntartásról és a hasznosításról az Anarcsi önkormányzat gondoskodik.

A kúriát 1826-ban Czóbel László építtette a Klasszicista stílusú földszintes épületet amit kétszer is átépítettek a 19. század végén eklektikus stílusban, majd a 20. század második felében újabb átalakítások történtek aminek következtében teljesen elvesztette eredeti stílusát. Földszintes, tégla alakú, szabadon álló épület főhomlokzata 2+3+2 nyílástengelyű, háromszög oromzatú. Hátsó, parkra néző 3+3+3 tengelyes homlokzatán terasz, széles, áttört kőkorlátos lépcsőfeljáró van. Az egykori központi teremből jobbra és balra két-két helyiség nyílik.

A kúria körüli egykor 14 hektáros park volt, melyet Czóbel Albert telepíttetett. Visszaemlékezéseiből tudható, hogy páratlan szépségű volt, hisz tulajdonosa pénzét nem kímélve gazdagította a parkot különleges fafajokkal. Így került a kertbe japánfenyő, tulipánfa, liliomfa, az összes hazai juhar-féle, vérbükk, kocsányos tölgy, éger, fűz. Mára a 14 hektáros park hat hektárra zsugorodott ahol hatalmas sima levelű páfrányfenyők, vasfák, tulipánfák, platánok és tölgyek nőnek. A park évszázados fái alatt, kedvenc üldögélő helyén nyugszik a költőnő, Czóbel Minka.