Az ország második legnagyobb vízerőműve, a Tiszalöki Vízerőmű a napokban kénytelen volt beszüntetni az áramtermelést, miután a hónapok óta tartó rendkívüli aszály miatt drasztikusan visszaesett a Tisza vízhozama. A létesítmény működésének elsődleges célja jelenleg a vízszabályozás.

A kialakult vízszint mellett a turbinákat már nem lehetett biztonságosan működtetni. A vízügyi hatóságok azonnali rendkívüli vízkormányzást rendeltek el. A döntés értelmében a megmaradt vízkészletek elosztásánál az ivóvízellátás biztosítása és az ökológiai egyensúly megóvása élvez feltétlen elsőbbséget az energiatermeléssel szemben. A vízlépcsőnél – ahol a vizet korábban a maximális szintre emelték a tartalékolás végett – megkezdték a felvíz csökkentését, hogy a többlet vízhozamot át tudják vezetni a kritikusabb szakaszokra.

A hivatalos, száraz tények mögött ott van az emberek mindennapi küzdelme és aggodalma. Helyszíni riportunk során megdöbbentő látvány fogadott minket: ahol máskor mély víz hömpölygött, ott most száraz lábbal sétálnak a helyiek.

Egy idősebb tiszalöki asszony kétségbeesetten nyilatkozott munkatársunknak a gátnál az alacsony vízállásról: "Tudjuk, hogy le kellett állítani az erőművet, hallottunk róla. Ez így is lesz, mert melegebb lesz az éghajlatunk, és többször lesz ilyen szárazság." Amikor a jövőről kérdeztük, csak a fejét csóválta: "Nem tudom, mi lesz az energiával... de ez nem jó."

Gyenes Levente, egy helyi horgász épp a kiszáradt mederben állva mutatta meg stábunknak a drámai változást: "A vízállás itt szokott lenni, körülbelül, ahol állunk. A parton sose lehetett végigsétálni, most már rendszeresen állnak végig az emberek." A fiatalember elmondta, hogy horgászati szempontból is siralmas a helyzet, a vízállás "nagyon alacsony, meg úgy alapból is."

Veszélyben az agrárium és a közlekedés

Bár a vízerőmű kiesése megawattban mérve országos szinten elhanyagolható, a helyi vízhiány katasztrofális következményekkel járhat. Gyenes Levente rámutatott a mindennapi életet érintő legfájóbb pontokra: "Ebből nem lesz jó vége. A mezőgazdaság ugyanígy leáll, meg úgy se, ahogy se. (...) Kompok nem járnak, közlekedés, mezőgazdaság szempontjából a tiszántúli öntözés tuti elmarad."

A helyiek a turbinák leállását a hétköznapokban alig veszik észre, de a nyitott zsilip mindenki számára egyértelmű jele a bajnak. "Azt a hétköznapi életben nem veszik észre, hogy leállították, csak azon csodálkozott mindenki, hogy meg van nyitva a zsilip, és átfolyik a víz" – tette hozzá Gyenes.

A Tiszalöki vízlépcső, amely annak idején a vízgazdálkodás és a tiszai hajózás fellendítésére épült, most a klímaváltozás és az extrém aszály szimbólumává vált. Ha a csapadék továbbra is elmarad, a környező mezőgazdaság beláthatatlan károkat szenvedhet.