Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, elveszett az emberek bizalma abban, hogy lesz elérhető ellátás, ha egyszer szükség lesz rá.

Kiemelte: az egészségügyi ellátás átlagszínvonala esik, és mára már el sem éri az elfogadható szintet.

Azonnali forrásbővülésre van szüksége az ágazatnak, plusz pénzt kell biztosítani az ügyeletekre, és megmenteni a háziorvosi rendszert - hangoztatta, hozzátéve: a kormánynak évente 500 milliárd forinttal kell növelnie az egészségügyre szánt költségeket, így emelve az ellátás színvonalát.

Mint mondta, a modern egészségügy drága ágazattá vált, ahol a gyógyítók megfelelő források nélkül nem tudják biztosítani a jó betegellátást. "Egy modern egészségügy nem működtethető 20. századi forrásokból és infrastruktúrával, ahogy ezt most a magyar állam teszi" - fogalmazott.

Álmos Péter szerint nem engedhetjük meg, hogy az állam magára hagyja a lakosságot, hogy a profitérdek felülírja az emberséget.

Véleménye szerint a hivatás és a betegek érdekei egyéb szempontból is veszélyben vannak, a politika beleavatkozott az egészségügy tisztán szakmai kérdéseibe, és nagyon rossz gazdának bizonyult. Példaként elmondta, hogy az állam húsz éve magához vette és azóta képtelen karbantartani a kezelési protokollokat, mégsem engedi, hogy azokat a szakma gondozza.

Kitért arra is, hogy "két éve a kormányzat politikai okból magához ragadta az etikai rendszert, és totális amnesztiát hirdetett azoknak az orvosoknak, akik kollégáik szerint méltatlanok voltak erre a hivatásra".

Kijelentette: a politikának ki kell vonulnia ezekből a szakmai kérdésekből, ezek nem lehetnek politikai játszmák részei.

A kamarai elnök elmondta, hogy

a MOK összehívja az egészségügyi kerekasztalt, ahol szakmai szervezetek - pártoktól függetlenül - létrehozhatnak egy átlátható, nem tíz évre titkosított tervet, amelyben szót kapnak a gyógyítók és a betegek képviselői is.

Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke azt mondta, a magyar egészségügy nincs a megfelelő helyén kezelve, évtizedek múltak el úgy, hogy valódi szemléletváltás történt volna az ágazatban. Bárhogy is alakult az ország és a gazdaság helyzete, az egészségügy mindig hátramaradt.

A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott, hogy hiába a közös érdek - a beteg gyógyulni, az orvos gyógyítani akar -, ha a jelen rendszerben mindkét fél érdeke sérül.

Kiemelte: az egészségügyre fordított kiadás nem luxusköltés, hanem befektetés a jövőbe.

A szabadságjogaiban korlátozott, kiégett dolgozó nem tudja megfelelően ellátni pácienseit, egy nem kiszámítható, büntető rendszernek nincs megtartó ereje. Ha bércsökkentéssel, folyton változó munkarenddel, kirendeléssel fenyegetik a dolgozókat, akkor a magánellátás és a külföldi munkalehetőség csábítja őket el

- hangoztatta.

Srádi Péter szerint a még maradókat többek között megfelelő munkakörülményekkel, a túlterhelés csökkentésével, az életpályamodell kidolgozásával kellene ösztönözni.

Kiemelte az ellátás valódi értékén történő finanszírozását is, mert - mint mondta - a jelenlegi rendszer azt bünteti, aki több beteget lát el.

A MOSZ elnöke kitért arra, hogy

Magyarország 2025-ben az uniós átlag felénél is kevesebbet költ az állampolgárok egészségére, éves szinten 720 ezer forinttal kevesebbet, mint más uniós ország.

A MOK által politikamentesnek hirdetett demonstráción a résztvevők közismert emberektől, magánszemélyektől és az egészségügy különböző szereplőitől hallgathattak meg beszédeket és személyes történeteket.

A rendezvényen megjelent Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is.

Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke azt mondta, az egészségügyet nem kezelik a helyén, évtizedek múltak el úgy, hogy valódi szemléletváltás történt volna az ágazatban. Bárhogy is alakult az ország és a gazdaság helyzete, az egészségügy mindig hátramaradt - mondta.