A Kárpátok legmagasabb hegységének nevének eredetével kapcsolatban többféle vélekedés látott napvilágot. Először 675-ben, a görög Karpathos elnevezésként találkozhatunk a hegyvonulatra történő utalással. A következő utalás a római időkből származik, amikor Montes nivium, vagyis Havas-hegység néven jelölték. A IV. Béla korából fennmaradt első magyar oklevelek Tarczal vagy Tatur néven említik, míg a magát "a néhai Béla király" jegyzőjeként aposztrofáló Névtelen (Anonymus) Gesta Hungarorum (A magyarok cselekedetei) c., 1210 körül megjelent, a honfoglalás regényes históriáját közreadó művében Trytur néven említi az ország e részét, míg a későbbi Szepességet Zepus néven jelöli. Kosmas cseh krónikás 1125-ből származó, kézzel írott művében Tritri vagy Tryti néven szerepel. A XII-XIV. század között kelt magyar források Turtur, Turtul, Tortol, Tarczal elnevezéseket használnak, míg egy 1255-ből fennmaradt lengyel okirat mai nevén, Tatry név alatt említi a hegységet. Georgius Wernher (1497-1567) német származású lengyel tudós és költő 1549-ben kiadott De admirandis Hungariae aquis hypomnemation c. munkájában találkozunk először a Tatri elnevezéssel. Ezt a névhasználatot erősíti meg Frölich Dávid 1639-ben megjelent Medulla geographiae practicae c. műve, amelyből megtudhatjuk, hogy a hegységet a szláv népek Tatry-nak, a szepességi németek pedig Schnee-Gebürg-nek hívták. Egy 1778-ban megjelent latin nyelvű kiadvány Tatur, magyarul Tátra néven említi a hegységet. Sok tudósnak fáradtságos munkával sikerült felkutatnia a hegység elnevezésének eredetét, de a fenti kutatásokon kívül más, esetenként megmosolyogtató vélekedések is napvilágot láttak a XX. század korai turistairodalmában. Dr. Szontagh a régi szláv Tathor szóval hozza összefüggésbe, amelynek jelentése: a hegyek atyja. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Sydow a Tátra-csúcstól származtatja, míg Stupnicki a tatároktól vezeti le a Tátra nevet. Más források szlovák eredetűnek tüntetik fel a Tátra nevet, amely az ősszláv Trtri (szikla, omladék) szó mai változata. A Tátra azonban csak egy azon hegységek közül, amelyek nevének eredete körül viták merültek fel.

Ráadásul a trianoni diktátumot követően, az ország területi változásai miatt a geográfusoknak új tájrendszert kellett kialakítaniuk, amely magával vonta új földrajzi nevek bevezetését (pl. Cholnoky Jenőtől származik a Dunazug-hegyvidék elnevezés 1929-ből). Mindez számos változatot és évtizedekig tartó szakmai vitákat hozott, és csak lassan gyökeresedhettek meg az új tulajdonnevek. Az alábbiakban néhány régi magyar tájnevet sorolunk fel, találjátok ki, mely elszakított területen találhatóak!

Borló - ?

Széples - ?

Andrássy-havas - ?

Bolhád - ?

Kutasfölde - ?

Szinyák - ?

Zerge-havasok - ?

Kovácspataki-hegyek - ?