Seszták Oszkár a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke Szent László király szabolcs-szatmár-bereg vármegyei vonatkozásairól beszélt és arról milyen büszkék vagyunk arra, hogy a vármegye névadó településén Szabolcsban tartott a Lovagkirály zsinatot, ami mai napig része a megyei identitásnak és ehhez az eseményhez kötődik minden évben megrendezésre kerülő Vármegyenap.

Kollár Tibor szerkesztő bevezetőjében úgy mutatta be Szent László Országát, mint azt a történelmi örökséget, amelynek emblematikus középkori épületei – köztük a gyulafehérvári székesegyház – már Szent László korában is álltak. Kiemelte, hogy ebben az időszakban indult el az a fejlődés, amelynek lenyomata ma is jól látható ezeréves keresztény múltunkban és azokban a gyönyörű székesegyházakban, amelyek ezt a korszakot idézik.

Kiss András a Hierotheosz Egyesület főtitkára beszélt az egyesület névadójáról Szent Hierotheosz püspökről, aki a hagyomány szerint Gyulafehérváron volt püspök és Erdélyben végzett hittérítő tevékenységet, a hagyomány szerint ő keresztelte meg Szent István anyját Saroltot és a bizánci egyház a millennium évében Szent Istvánnal együtt avatta szentté.

Szent László királyt úgy mutatta be, mint akinek emlékezete falképekben, legendákban, helyi szokásokban tovább él és összekötik a Kárpát- medence és Közép- Európa országait. A kárpát-medencei Szent László - útról elmondta, hogy több, mint 100 települést vontak be ebbe a munkába és az elmúlt évtizedben reneszánsza van a Szent Lászlót ábrázoló középkori freskók, falképtöredékek, róla szóló legendák és szokások újra felfedezésének. A Szent László Országa kötetről elmondta, hogy ez a trilógia zárókötete, ezzel kiadtunk minden olyan új feltárást, amely ma a művészettörténet számára elérhető és ez a munka már nagyon sok felújítási munkát is eredményezett Bibarcfalvától Baktalórántházáig. Szent László kapcsán felelevenítette a lengyelországi neveltetést, ezért jelentették meg lengyelül egy Szent László és Krakkó című füzetet, amelyet az út során szintén népszerűsítettek a lengyel érdeklődő érdeklődő közönség előtt, valamint utalt Szent László király államférfiú nagyságára, aki trónra lépése után első döntésével félretéve a személyes sérelmeket a magyar nemzet egészének érdekét nézte és szenté avatta a kor hagyományai szerint szentté avatta István királyt és Gellért püspököt, ezzel vállalva az Szent István-i örökséget.

Szakács Béla Zsolt (professzor, intézetvezető Pázmány Péter Katolikus Egyetem) és Kollár Tibor szerkesztő az előadásokon a szent király és Lengyelország kapcsolatáról beszéltek. László Krakkóban született. Apja Béla herceg, aki Vazul fia volt. Vazul megvakítása után fiainak el kellett hagyniuk Magyarországot. Béla Lengyelországba került. Egy párbajban legyőzött egy pomerán harcost, jutalmul hozzáadtak egy hercegnőt a lengyel fejedelmi családból. Ebből a házasságból született László. A krónika szerint szokásaiban és életvitelében lengyellé vált. Később, András király visszahívta Bélát és fiait, köztük Lászlót Magyarországra. A későbbiekben László menedéket adott lengyel fejedelmi családtagoknak.

A rendezvényen a szervezők hangsúlyozták: hálával tartoznak minden anyaországi és külhoni partnernek, a Krakkói Főkonzulátusnak, valamint a Fekete Madonna-zarándoklat szervezőinek azért, hogy az esemény megvalósulhatott, és a Szent László útvonal mára egy nyolc országot összekötő, közép-európai jelentőségű kezdeményezéssé vált. A częstochowai zarándoklat programjaihoz is lehetőségük nyílt csatlakozni. Június 22-én, hétfőn mintegy ötszáz zarándok indult el Budapestről Lengyelországba a Fekete Madonna-zarándokvonattal, az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok által létrehozott częstochowai Szűz Mária-kegyhelyre.

Budai László, a zarándokvonat szervezője, a Misszió Tours Utazási Iroda vezetője elmondta, hogy a résztvevők közül 150-en Erdélyből érkeztek, közel ötvenen pedig Kárpátaljáról csatlakoztak az úthoz. A programban gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok is részt vettek. A Fekete Madonna-zarándokvonat a híres Mária-kegyhely felkeresése után Krakkóba vitte utasait. A zarándokok június 25-én, csütörtökön délelőtt a krakkói II. Szent János Pál-bazilikában vettek részt szentmisén. A zarándoklat június 26-án ért véget. Részt vettek a Grzegorz Ryś bíboros, krakkói érsek által bemutatott szentmisén is, amelyet követően átadták a bíborosnak és a częstochowai pálos szerzeteseknek a „Szent László és Krakkó” című füzet egy-egy példányát. Emellett megkoszorúzták Szent II. János Pál pápa szobrát Krakkóban, valamint Częstochowában Boldog Jerzy Popiełuszko emlékhelyét, továbbá a szmolenszki és katyńi tragédia áldozatainak emlékművét.

A 2 nap során több, mint 500 érdeklődőnek sikerült bemutatni a Szent László Országa kötetet.

A rendezvény a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.