Ramocsaháza a Közép-Nyírségben található, Nyíregyházától 30 kilométerre, északkeleten. 1930-ban lakói száma meghaladta az 1 500 főt, ez 1960-ra 1874-re emelkedett. Az azóta eltelt időszakra a lakosság lassú, de folyamatos fogyása volt a jellemző, így mára megközelítőleg az 1930-as (1530-as) lélekszámot éri el a település. Lakói mintegy 30 százaléka roma.

Frissmédia: Honnan jött az indíttatás, hogy egy település polgármesteri székéért ringbe szálljon?

Ragányi Róbert: 2006-óta tagja voltam a képviselő-testületnek, így nem volt idegen tőlem az önkormányzat, de nem terveztem, hogy a település polgármestere legyek. Az élet mégis ezt hozta. 2016-ban az önkormányzati képviselő-testület a generációk közti ellentétek és a szennyvíz beruházás körüli anomáliák miatt feloszlott.

F.M.: 2016-ban, mikor átvette a település kulcsát, milyen örökséget kapott, honnan kezdték meg az építkezést?

R.R.: Ramocsaházához közös önkormányzati hivatalként működik - mint gesztor - közigazgatásilag Nyírkércs, Magy, Nyíribrony település is hozzá tartozik. Ezzel párhuzamosan mikró-térségi társulás gesztora is Ramocsaháza. Elmondható, hogy községünk jelentős intézményrendszere volt és van, bár az Iskolánk már nem a mi fenntartásunk alatt működik. Egy rendbe tett falut vett át az új vezetés, amire lehetett építkezni.

F.M.: Kellett-e változtatni az önkormányzat szemléletében, irányításában?

R.R.: A régebbi pályázatok főleg az intézmények fejlesztésére összpontosítottak, aminek köszönhetően Ramocsaháza infrastrukturális fejlettsége igen jónak mondható. Ugyanakkor az önkormányzatnak nem volt lehetősége arra, hogy vállalkozzon. Mikor elfoglaltam a polgármesteri széket, az első és legfontosabb feladatomnak tekintettem, hogy a passzív önkormányzatból egy vállalkozó, előremutató, önellátó önkormányzatot hozzak létre. Fontos megemlíteni, hogy ebben az ambíciómban a térség országgyűlési képviselője is megerősített, aki többször elmondta, hogy a jövő azoké az önkormányzatoké, akik mernek vállalkozni, hiszen az önellátás egyik kulcskérdése ez. Sajnos, mint megyénkben sok más településről, a fiatalok elmennek, ezért egyre jobban „öregszik” a község, miközben az etnikai összetétel is változáson megy keresztül.

F.M.: Hogyan tudja egy önkormányzat a kedvezőtlen folyamatokat befolyásolni? lehet-e, kell-e egyáltalán?

R.R.: Hiszem, hogy másodlagos kereseti lehetőséggel, a megélhetés biztosításával lehet fékezni a kedvezőtlen folyamatokat. Ezért 2016-ben első lépésként hűtőkamrát építettünk és elkezdett az önkormányzat vállalkozni. Az egyik beruházás generálta a másikat, egymásra építve egy komplex önfenntartó gazdálkodást hoztunk létre két év alatt. Mára ott tartunk, hogy saját manufakturális sajtolóüzemünk van, ahol a kertjeinkben megtermett almát, gyümölcsöket dolgozzuk fel. Az önkormányzat a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően 14 hektáron gazdálkodik, így gyakorlatilag mindent megtermelünk, ami a 600 fős üzemi konyhára kell, miközben a település piacára és értékesítésre is jut bőven a megtermelt javakból. Persze a gyümölcsön és a zöldségeken kívül sertésállománya is van az önkormányzatnak, így a hús is biztosított. Fontos megemlíteni, hogy az önkormányzat öt hektáron úgynevezett energiaakácot termel, ami bálázva a fűtést biztosítja a település intézményeiben.

F.M.: Ez év októberében a Belügyminisztériumban vehették át azt az elismerést, amivel gyakorlatilag Ramocsaháza kétéves eredményét díjazták. Az erkölcsi mellett 10 millió forint anyagi támogatást is kaptak. Mivel tudott többet, jobbat felmutatni ez a település? Mire fordítják a pénzt?

R.R.: Mi egy olyan egymásra épülő rendszert építettük fel két év alatt a közfoglalkoztatási programon belül, melynek minden egyes eleme a másik elemből indul ki. Ramocsaháza két év alatt olyan szintre fejlesztette az önellátó települést, amilyenre máshol hét év alatt sem sikerült. Mint ahogy említettem a beszélgetés elején, Ramocsaháza 2016-ban a nulláról kezdte az önellátó települési modell megvalósítását. A legnagyobb eredményt, ami miatt az elismerést kaptuk, az a százszázalékos almalé, amit az önkormányzat üzemében gyártunk. Az elismeréssel kapott 10 millió forintos támogatást egy automata gyártósorra fordítjuk, amivel a kapacitásunk a jelenlegi hatszorosára növekszik.

F.M.: Nem volt előtte közfoglalkoztatási program Ramocsaházán? Miért a nulláról kellett építkezni 2016-ban?

R.R.: Volt, méghozzá 120 ember a különböző közfoglalkoztatási programokban, de véleményem szerint nem volt koncepció. A hatékonyság igen csekély volt és nem volt előremutató, ezért nem volt igazából értékteremtő hatása sem. Volt piaci alapon uborkatermelés a képviselőtestület nyomására, de ez még akkor nem alkotott komplex rendszert. Az nem volt tartható, hogy a 2016 előtti gyakorlatot vigyük tovább, miszerint harminc közmunkás a hivatal előtt sepregeti a leveleket.

F.M.: Mit szólnak a változáshoz a programban dolgozók, a település lakói?

R.R.: A jövőért kell dolgozni és ezt egyre jobban látják ők is. Látják, hogy az önkormányzat révén az általuk megtermelt javakból szabályozott keretek között részesülnek, hiszen a közfoglalkoztatottjaink rendszeresen kapnak fát, élelmiszer-csomagokat és persze a lakosság is jelentős ünnepnapokon. Ezek a csomagok mind-mind az önfenntartó település program keretében előállított termékeket tartalmazzák. Látják az érdemi változást és jó látni ahogy a lakók a település piacán rácsodálkoznak az önkormányzat által megtermelt javakra. „Ez mind itt termett” A visszajelzések alapján kijelenthető, hogy a lakosság látja: a változtatásokkal a jövőjük jobb lesz. A cél, hogy a falusi életmódot, életérzést felerősítsük, mert ha ez nem történik meg, akkor 20 év múlva egy nagyon szomorú beszélgetés részesei leszünk.

F.M.: Milyen tervei vannak, hogyan tovább?

R.R.: A szociális szövetkezetben látom a továbblépés lehetőségét, hiszen azon szerencsés önkormányzatok közé tartozunk, ahol még vannak szakmunkások a közfoglalkoztatási programban. Viszont ha nem tudjuk őket megfizetni, akkor ezek a jó szakemberek az elsődleges munkaerőpiacon fognak állást keresni. Persze tudom, a program elsődleges célja az, hogy az embereket visszavezesse a munka világába, de akkor miért ne mi biztosíthatnánk piaci alapon munkahelyeket? Erre jó megoldás a szociális szövetkezet, hiszen akkor már megfelelő bér-színvonalon tudnánk honorálni az elvégzett munkát. Ezekre a dolgozókra lehet építeni, szolgáltatásokat lehet biztosítani általuk a településünk lakóinak.

F.M.: Milyen az együttműködés más önkormányzatokkal?

Azt láttam amikor idekerültem, hogy nem működnek együtt az önkormányzatok. Megszokták azt,hogy nincs együttműködés és úgy vélték, hogy ez így van rendjén. Ezen is változtatni kell. Mi Nyírjákó polgármesterével kitűnő kapcsolatokat ápolunk, de ide sorolhatjuk Nyírkércset és Nyíribronyt is. Nagyon sok mindenben tudnak/tudnának az önkormányzatok kooperálni, csakhogy ha fejlesztésről van szó, mindenki saját maga akar fejleszteni, mindenki maga akar nagy lenni. Úgy vélem, hogy ez rossz magyar szemlélet és nem vezet sehova. Az együttműködés egyfajta kitörési pont lehet. Közhelynek tűnhet, de közösen sokkal többre vagyunk képesek.

F.M.: Irigyek egymásra az önkormányzatok?

R.R.: Nem! Úgy látom, megszokták azt, hogy nincs együttműködés, ugyanakkor ez az önkormányzati választási rendszer problémája is: engem majd akkor választanak meg… Szerintem nem szabad a választásnak eladni a lelkünket, mert azt a jövőnek kell eladni azért a célért, amit kitűztünk magunk elé és arról az útról nem szabad letérni. Nagyon sok ember úgy él, hogy csak a mának…Pedig a ma meghozott döntéseink jelentős része a jövőnek szól. A jövőnek kell, hogy szóljon.

F.M.: 2019 októberében helyhatósági választások lesznek. Ismételten megméretteti magát?

R.R.: Hiszem azt, hogy a Jóisten mindenkit vezérel, ezt tapasztaltam az elmúlt két évben is, hiszen a kitűzött céljaink azok szinte kivétel nélkül teljesültek. Igaz, ehhez kellett egy olyan alpolgármester, aki a mezőgazdasági programok fő koordinátora és az a csapat, amely velem együtt mert/mer álmodni. A kérdésre válaszolva: igen. Mert még van bőven feladatunk.

- FrissMédia -