A közlemény idézi Zima Endrét, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának egyetemi tanárát, a kutatás vezetőjét, aki elmondta: egy korábbi kutatásukban azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a szélsőséges hideg és hőség a kórházon kívüli szívmegállások előfordulását. Most azt keresték, hogy az időjárási mintázatok alapján előre jelezhető-e, mikor várható az átlagosnál több ilyen eset. Ha ez megvalósítható, a mentőszolgálatok és a kórházak napokkal korábban felkészülhetnek a fokozott terhelésre.

A kutatók egy olyan előrejelző modellt fejlesztettek, amely a meteorológiai adatok alapján becsülte meg a kórházon kívüli szívmegállások várható napi számát.

Pál-Jakab Ádám, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense, PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője kiemelte: a modell a meteorológiai és a mentőszolgálati adatok együttes felhasználásával akár egy-három nappal előre jelezheti, mikor várható az átlagosnál több eset. Hozzátette: a rendszer nem egyes emberek kockázatát becsüli meg, hanem az országos szinten várható esetszámot.

A kutatásban nemcsak azt kellett meghatározni, mely légkörfizikai és -kémiai paraméterek befolyásolják leginkább a szívmegállások számát, hanem azt is, hogyan lehet ezek alapján megbízható előrejelző modellt felépíteni.

Szilágyi Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a kutatás társszerzője kifejtette: a modell kidolgozásának egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy meghatározzuk, mely napok számítanak valóban kiugrónak, majd megvizsgáljuk, hogy ezek összefüggésben állnak-e az időjárási tényezőkkel. Ezután lehetett olyan modellt felépíteni, amely a korábbi adatok alapján becslést ad a várható esetszámokra.

A szakemberek szerint a következő lépés olyan korai figyelmeztető rendszer kidolgozása lehet, amely az időjárás-előrejelzések alapján segítheti a mentőszolgálatokat és a kórházakat a kapacitások megtervezésében és a várható nagyobb terhelés kezelésében. Emellett a jövőben a szív- és érrendszeri betegek és hozzátartozóik számára is jelezheti a fokozott kockázatú időszakokat, így nagyobb figyelmet fordíthatnak a figyelmeztető tünetekre, és szükség esetén hamarabb kérhetnek orvosi segítséget.

A tanulmány az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium. keretében valósult meg, a projekt konzorciumvezetője a Pannon Egyetem.

-MTI-I