1960. február 26-án Nyírcsaholy 300-400 női lakója közösen lépett fel a téeszesítés ellen tiltakozva. Megpróbáltak a tanácsházára is bejutni, hogy a korábban erőszakkal összegyűjtött belépési nyilatkozatokat visszavegyék. A hatalom rendőrsége durván fellépett a tüntetőkkel szemben. Több nőt brutálisan összevertek és számos büntetőeljárást folytattak a résztvevők ellen, többeket bebörtönöztek.

Magyarországon 1959-1960-ban indult meg a termelőszövetkezetek szervezése. A téeszesítés a nyírcsaholyi parasztok földjeit is elvette. A kollektivizálás itt is drasztikusan zajlott, a földek kisajátítása és a hatalom erőszakszervezeteinek kíméletlen fellépése komoly rettegést, bizonytalanságot és elkeseredést váltott ki a falu lakosságából. A környékbeli települések közül 1960-ban Nyírparasznya, Ópályi és Pusztadobos elérte, hogy földjeiket visszakapják az emberek.

Ennek ismeretében február 26-án néhány asszony elkezdte Nyírcsaholyban is felkeresni az ismerőseit, egy délutáni tüntetésre mozgósítva őket. Nők és gyermekek csatlakoztak, bízva abban, hogy velük szemben talán nem fognak brutálisan fellépni. Délutánra 300-400 nő verődött össze a tanácsházánál és azt követelték, hogy adják vissza az összeszedett termelőszövetkezeti belépési nyilatkozataikat. Megpróbáltak a tanácsházára is bejutni, de az ott tartózkodók ezt megakadályozták.

A helyi rendőrök ekkor már gumibotot használtak. A hatalom kivezényelte a faluba a rendőrséget. Nagy számban érkeztek támogatók még Nyíregyházáról, Ecsedről, sőt Debrecenből is. A rendőrség kíméletlenül fellépett ellenük, gumibottal oszlatta fel az összegyűlt nőket, majd még aznap elrendelték a nyomozást „téesz elleni izgatás miatt.” A hatóságok számos büntetőeljárást folytattak a résztvevők ellen. Többeket börtönbüntetésre ítéltek (a legsúlyosabb büntetés két év volt), illetve pénzbírságokat szabtak ki (a legmagasabb 1000 forint vagyonelkobzás).

A falu tanulmányt készíttetett a történtekről 2012-ben és még az év novemberében emlékművet állított a tüntetők előtt tisztelegve. Már csak egy túlélő van, ő a mai napig összerezzen és fájdalommal gondol vissza a hatalom elleni küzdelemre - mondta Magyar Csabáné, Nyírcsaholy polgármestere. Neki személyes élménye is van erről az időszakról, hiszen az ő nagymamája a túlélő, aki ott volt az asszonyok között és sokat mesélt erről az emlékezetes napról. Büszke vagyok arra, hogy az ősök kiálltak magukért, s ragaszkodtak az értékeikhez - fejezte be gondolatát a falu első embere.

- FrissMédia -