A filmmogul idén lenne 80 éves. A producerre emlékezve az évforduló alkalmából Kisvárdán rendezvénysorozattal tisztelgünk Andy Vajna előtt, melynek keretében augusztus elsején koszorúzással egybekötött filmvetítésre invitálják az emlékezőket a kisvárdai Cinemaqua filmparkba. Most az életútját mutatjuk be, amiben Kisvárdának is szerepe volt.

Andy Vajna 1944-ben szültetett Budapesten. Kisvárdai kötődéséről korábban így nyilatkozott: "Mamám Kisvárdán született, gyerekkoromban gyakran meglátogattam a rokonokat, sok kellemes emlék fűz a településhez". 1956-ban 12 évesen egyedül menekült el Magyarországról és a Vöröskereszt segítségével Kanadába emigrált. Mikor megérkezett nem voltak barátai és nem beszélt angolul sem. Vajna családja szintén elmenekült Budapestről, a család pedig végül Los Angeles-ben talált ismét egymásra. A Kaliforniai Egyetemen (UCLA) tanult, majd az egyetem mozgókép tanszékén kezdett el dolgozni, ahol számos projektben vett részt.

Vajna már korán fontosnak tartotta, hogy a saját lábára álljon, így végül otthagyta az Kaliforniai Egyetemet és megalapította saját fotóstúdióját. Ez a projekt azonban hamar véget ért, mivel egy síbalesetben eltörte a lábát, így 9 hónapig nem tudta intézni a stúdió ügyeit. Visszatérését követően összeállt gyerekkori barátjával, Koltai Gáborral, aki akkoriban ismert paróka stylist volt Hollywoodban. Közösen Hong-Kongba utaztak, ahol Vajna Gilda Fashion néven megalapította saját parókakészítő cégét. Mikor 1973-ban megvált a cégtől, a vállalat már több mint 3 ezer embert foglalkoztatott.

Vajna a Távol-Keleten megvásárolt filmszínházak segítségével indította el szórakoztatóipari karrierjét. Megalapította a Panasia Films Limitedet Hong-Kongban, ami rendkívül nyereséges vállalkozássá nőtte ki magát értékesítési, beszerzési és filmképviseleti területen.

1976-ban, miután Vajna megállapodott a Panasia értékesítéséről a Raymond Chow Golden Harvest Company-val, valamint egy évvel korábban találkozott Mario Kassarral az 1975-ös Cannes-i Filmfesztiválon, ő és a filmproducer megalapították a Carolco-t, mely az eladásokra, a finanszírozásra, valamint a filmek disztribúciójára specializálódott világszerte. Vajna és Kassar egy kis irodát béreltek a Melrose Avenue-n, ahol az asztaluk egymással szemben helyezkedett el és ahol kezdetben Vajna felesége és Kassar barátnője voltak a titkárnőik. Négy év alatt a Carolco egyike lett a három legnagyobb külföldi értékesítési vállalatnak a filmiparban.

1982-ben Vajna az alapítója és egyben az elnöke lett az American Film Marketing Associationnek. Ugyanebben az évben debütált Vajna és Kassar első filmes produkciója, a Rambo: Első vér, Sylvester Stallone főszereplésével. A film világszerte összesen 120 millió dolláros bevételt hozott. Ezt követően a Carolco rakétaként tört a frontvonalba és vált a vezető, független produkciós cégek egyikévé. A Rambo: Első vér második része 1985-ben jelent meg, ami több mint 300 millió dolláros bevételt hozott, és egyike lett a filmtörténet legnagyobb profitját elérő filmeknek.

Emellett Vajna Mario Kassarral közösen executive producerként működött közre olyan filmekben, mint Alan Parker Angyal Szív című filmje, a Rambo III, a Zenedoboz, A Hold hegyei, Az emlékmás, az Air America, a Hajszál híján vagy a Jákob lajtorjája.

1989 decemberében Vajna eladta a Carolco-ban lévő tulajdonrészét és megalapította a Cinergi Productions Inc.-t, hogy jobban fókuszálhasson a filmfinanszírozás, fejlesztés, gyártás és forgalmazás területére. Stratégiája részeként a Cinergi szövetséget kötött a Walt Disney-vel a Cinergi filmipari termékeinek egyesült államokbeli, kanadai és latin amerikai forgalmazásával kapcsolatban.

Vajna stratégiája az volt, hogy hosszútávú megállapodásokat kössön egyes filmtehetségekkel és így folyamatosan biztosíthasson legalább kettő-négy filmforgatást egy évben. Az első Cinergi filmet, a Medicine Mant John McTiernan rendezte az Oscar-díjas Sean Connery főszereplésével. 1993 karácsonyán jelent meg a Halott város Kurt Russell és Val Kilmer főszereplésével, George Cosmatos rendezésében. A Cinergi 1994-ben mutatta be a Reneszánsz Embert Danny DeVitóval a főszerepben, Penny Marshall rendezésében, valamint Az éj színe című filmet, Bruce Willis és Jane March főszereplésével, az Oscar-jelölt Richard Rush rendezésében.

1995 nyarán két Cinergi produkció is megjelent. Az egyik a Die Hard: Az élet mindig drága, ami a rendkívül sikeres Die Hard széria harmadik része volt. A film főszereplői Bruce Willis, Jeremy Irons és Samuel L. Jackson voltak, rendezője McTiernan. A film világszinten 365 millió dolláros bevételt termelt. Szintén azon a nyáron jelent meg a Dredd Bíró Sylvester Stallone főszereplésével, Danny Cannon rendezésében.

Ebben az évben a Cinergi kiadott még két, szintén nagyon várt filmet: az egyik A skarlát betű, mely Nathaniel Hawthorne tiltott szerelemről írt története alapján készült Demi Moore, Gary Oldman és Robert Duvall főszereplésével. A filmet a kétszeres Oscar jelölt, Roland Joffé rendezte. A másik film az Anthony Hopkins főszereplésével készült Nixon volt, mely Richard M. Nixon életét és vitatott karrierútját mutatja be az Oscar-díjas Oliver Stone rendezésében. A Nixon decemberben jelent meg és összesen négy Oscar-jelölést kapott.

Az egyik leghíresebb Cinergi film az Evita Madonna és Antonio Banderas főszereplésével, Allan Parker rendezésében meséli el az argentin diktátor Juan Perón feleségének Evita Perónnak a történetét. A film rendkívül jövedelmező volt, világszinten 144 millió dolláros bevételt hozott úgy, hogy mindössze 55 millió dolláros büdzséből készült. 1996-ban Golden Globe díjat nyert a legjobb musical, a legjobb színésznő és a legjobb eredeti filmzene kategóriában.

Vajna soha nem felejtette el magyar gyökereit és mindig odafigyelt a hazai filmiparra. Nagy szerepe volt például abban, hogy több olyan nagyszabású filmet is Budapesten forgattak, mint az Evita, a Menekülés a győzelembe vagy a Vörös zsaru.

1989-ben megalapította az InterCom-ot, mely piacvezetővé és olyan hollywoodi stúdiók viszonteladójává vált, mint a 20th Century Fox, a Warner Bros., a Sony Pictures, a Disney vagy az MGM.

Ő volt a producere a nagy sikerű magyar vígjátéknak a Miniszter félrelép c. filmnek, melyet 1997-ben mutattak be. A film a legismertebb magyar színészeket vonultatta fel kiemelkedő sikerrel. A 750 000-es mozis és többmilliós televíziós nézettségével minden létező magyar rekordot megdöntött.

1998-ban kivásárolta a Cinergi részvényeseit, ezt követően pedig újra összeállt korábbi partnerével Mario Kassarral. Az első nagy költségvetésű hollywoodi filmjük az Én a kém (2002) volt Eddie Murphy és Owen Wilson főszereplésével, melyet Budapesten is forgattak.

2002-ben Vajna Magyarországon alapította meg a DIGIC Pictures animációs stúdiót, ami felsőkategóriás szolgáltatásokat kínál 3D-s animációkra és vizuális effektekre szakosodva. A vállalat kiemelkedő a reklám és a videójáték iparágban, valamint jól ismert a részletes és realisztikus karakterek kidolgozásában, emellett pedig világszínvonalú szolgáltatást nyújt az animációs filmek renderelésében.

2003-ban Mario Kassarral közösen megalkották azt a filmet, aminek köszönhetően igazán híressé váltak. Az óriási büdzséből készült akció-kalandfilm, a Terminátor 3: A gépek lázadása Arnold Schwarzeneggerrel a főszerepben világszerte kasszasiker lett. A film vizuális effektjeinek megalkotásában a DIGIC Pictures is közreműködött.

2005-ben Andy Vajna - Quentin Tarantinóval és Lucy Liuval közösen – producerként működött közre A szabadság vihara c. film elkészítésében, melyet Colin Keith Gray és Megan Raney Aarons rendezett. Vajna megújult érdeklődését mutatja az 1956-os magyar forradalom iránt a Szabadság, szerelem c. film is, amely szintén az 1956-os forradalmat öleli fel, és ami 2006-ban az egyik legsikeresebb filmnek számított hazánkban több mint félmilliós nézőszámmal.

2011-ben Andrew G. Vajnát nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztossá nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök.

Még ugyanebben az évben Vajna javaslatot tett a Magyar Nemzeti Filmalap létrehozására azzal a céllal, hogy hozzájáruljon olyan magyar filmek vagy koprodukciók létrehozásához, melyek a művészet támogatása és a mozirajongók szórakoztatása mellett alkalmasak arra, hogy jelentős sikereket érjenek el mind hazai, mind nemzetközi szinten. A Filmalap biztosítja az átlátható anyagi és szakmai támogatást, a kreatív együttműködést, a marketing támogatást, szakmai és nemzetközi ipari kapcsolatokat, fesztiválok szervezését, az értékesítést, valamint vállalja tehetséggondozó programok kialakítását.

A legutóbbi sikerfilmek egyike, mely a Filmalap támogatásában részesült nem más, mint a 2015-ben megjelent szívszorító dráma, a Saul fia. A film premierjét 2015-ben a Cannes-i Filmfesztiválon tartották, ahol elnyerte a fesztivál nagydíját. A film sikere töretlennek bizonyult, és még abban az évben elnyerte a legjobb idegennyelvű alkotásért járó Golden Globe díjat, majd legnagyobb elismerésként a legjobb idegennyelvű alkotásért járó Oscar-díjat is.

A Vajna-korszak alatt a Nemzeti Filmalap által támogatott magyar filmek eddig összesen több mint 130 nemzetközi díjat nyertek el, és a Magyarországon gyártott külföldi filmek száma is folyamatosan gyarapodik.