Észak-Amerika legnagyobb testű képviselője, a kontinens legnagyobb szárazföldi emlőse, az amerikai bölény, melynek hímegyede akár 900-1000 kg-os is lehet. Az Állatparkban élő 1 bikából és 2 ivarérett tehenből álló család idén ismét bölényborjúval örvendeztetett meg minket. A 9 hónapnyi vemhesség után világra jött üszőborjú születése után másfél órával már lábra is állt és azonnal csatlakozott a bölénycsapathoz. Az 1 hetes nőstény borjú fő tápláléka az anyatej, de hamarosan megkezdi a szálastakarmány fogyasztását is.

Az amerikai bölény társas állat, egykor százezres csordákban vándorolt a prériken, állománya elérhette az 50 millió egyedet. Egyes észak-amerikai indián törzsek táplálkozásukban és ruházkodásukban gyakorlatilag teljes mértékben a bölénytől függtek. Számtalan módon hasznosították: húgyhólyagjából tarisznyát csináltak, vérét és epéjét testük festésére használták, a szárított bölényürülék tüzelőként szolgált, míg a csontokból a legkülönfélébb eszközöket készítették.

A faj az európaiak megjelenésével a telepesek könyörtelen mészárlását követően a kihalás szélére sodródott a 19. században. A kíméletlen irtás egyik oka a vadászat és a vasútépítő munkások élelmezése volt, de legfőképpen az engedetlennek tartott indiánok létalapját akarták megszüntetni. 1905-ben azonban megalakult az Amerikai Bölényvédelmi Társaság és szerencsére néhány száz példány megmenekült, ami elegendő volt a faj túléléséhez. Ma állományuk -mely főként nemzeti parkokba szorult vissza- 50 ezer állatra tehető, s ezzel úgy tűnik, biztosítva van a faj fennmaradása.