A salátatörvény célja, hogy az ipari alma és a friss meggy piacán az elmúlt években tapasztalható káosznak elejét vegye, és a termelést mind a felvásárló, mind a termelő számára kiszámíthatóbbá tegye. Ezért kötelezi az érintetteket a szerződések írásba foglalására. A tervezet a szerződés kötelező elemeit és a megkötésének időpontját is szabályozza.

A feldolgozónak az adott évben feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékára meg kell kötnie a szerződést a meggy esetében adott év május 15-ig, az alma esetében pedig augusztus 1-ig.

A szerződésnek kötelező jelleggel tartalmaznia kell a beszállított termékekért fizetendő árat, illetve árképletet. Utóbbi tartalmazza azokat a tényezőket, amelyek piaci fejleményekre, a szállított mennyiségre vagy minőségre vonatkoznak. A jogszabály indoklása szerint ez a rendszer egyrészről biztonságot nyújt a termelőknek, másrészről az azonnali piac ármozgásait is le tudja követni, amellyel a termelők méltányos jövedelmét is biztosítja. A cukorgyárak számára a jogszabálytervezet azt írja elő, hogy minden gazdasági év december 10. napjáig meg kell kezdeniük a tárgyalásokat a termelők érdekképviseletét ellátó szervezettel, és a szerződés kötelező tartalmát is szabályozzák.

Ha a hatóság megállapítja a szerződési kötelezettség megszegését, akkor ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke 50 millió forint.

Portálunk is több cikkben foglakozott az évek óta egyre aggasztóbb jelenségről, miszerint a a felvásárlók egyoldalú szerződéseikben nem határozták meg a ipari alma felvásárlási árát, helyette olyan fogalmak, meghatározások szerepeltek benn, mint a mindenkori piaci ár, vagy a gazdák számára nehezen értelmezhető uniós piaci helyzet alakulása.

2018. szeptemberében Anarcsról indult el a gazdák tiltakozása. Ott akkor többek közt elhangzott, hogy mindegy, hogy 10 évvel ezelőtti hosszútávú, középtávú vagy 2 nappal ezelőtt kötődött a szerződés, egy nagyon lényeges dolgot nem hajlandó beleírni abba a felvásárló, a multi: a felvásárlási árat. A szerződésekben jellemzően napi ár, világpiaci ár, hirdetett ár szerepel a konkrét felvásárlási ár helyett. Ugyanakkor kötelezettségek garmadája zúdul a termelőre: kötelezően leadandó mennyiség, időpont, fajták, kötbérek, permetezések és lehetne hosszasan sorolni a szerződés tartalmát - mondja több gazda is, akik szintén kényszerből írták alá a lutriszerződéseket. A legnagyobb gond, mint mondják, az, hogy az árat akkor mondja meg a felvásárló, amikor már nem lehet mit tenni.

Dr. Seszták Miklós (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője a 2018-as anarcsi demonstráción azt mondta, "Össze kell fogni" Seszták akkor is támogatásáról biztosította a gazdákat, és buzdította őket, hogy folytassák a kiállást. „Egységben az erő” – fogalmazott, hiszen egy jogállamban igen szűkös eszköztár áll rendelkezésre a piaci érdekérvényesítésre. A képviselő ezen a demonstráción vettette fel, hogy a szerződéses rendszert felül kell vizsgálni és jogállami keretek belül biztosítani kell a gazdák részére, hogy a szerződésekben fel legyen tüntetve a felvásárlási ár.

Hogy az összefogás eredményes volt, az is mutatja, hogy a demonstráció a gazdák javára döntötte el a felvásárlási árat, és most újabb eredményként lehet értékelni, hogy a jogszabálytervezet szerint a felvásárlóknak kötelező lesz a szerződésekben a felvásárlási árat feltüntetni, így legalább megszűnik az egyik kiszolgáltatottsági tényező.