KULTÚRA
Programok
#Cigánd
#város
#Bodrogköz
#hagyományok
#városnap
Államalapítás a Bodrogközben
Cigánd rendszerváltás utáni életét két jelentős esemény határozta meg. Az első, ezelőtt 14 évvel 2004-ben történt, amikor Bodrogköz legnagyobb települése városi rangot kapott, majd, mint egyetlen város a Bodrogközben, ezelőtt öt évvel járás székhely is lett. Cigánd 2004-óta minden év augusztusában ünnepeli a várossá válásának évfordulóját.

Cigánd lendületes fejlődése az 1994-ben átadott II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd megépítésével kezdődött, amelynek köszönhetően megnyílt az út Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, elsősorban a 17 km-re lévő Kisvárda irányába.

A bodrogközi térség ellátásában kiemelt jelentőségű kisváros, gazdag hagyományokkal és küzdelmes történeti múlttal rendelkezik. 2012-ig Bodrogközi kistérség, 2013-tól a Cigándi járás székhelye – emlékeztet a település polgármestere, Oláh Krisztián, a vasárnap megtartott Cigándi Városnapon, ahol a járáshoz tartozó 12 település polgármesterei is jelen voltak, valamint Dr. Stumpf István alkotmánybíró és a térség országgyűlési képviselője Dr. Hörcsik Richard.


A közigazgatási reform keretében, 2013-ban a magyar kormány 168 járást tervezett, de ebben nem volt olyan, hogy Cigándi járás – idézi fel Oláh Krisztián, majd hozzáteszi: hosszas győzködés és lobbizás eredménye volt, hogy a kormány eredeti szándékát megváltoztatva 169. járásként Cigándi székhellyel létrehozzák a Cigándi járást, amely 15 települést fog össze – idézte fel a jelentős eredményt a település polgármestere. „2013. január elsején az álomból valóság lett. Lett Cigándi járás cigándi székhellyel.Nyolc év polgármesterségem legnagyobb eredménye, hogy van Cigándi járás. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy akkor történelmet írtunk” – jelentette ki Oláh, majd köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az ügy mellé álltak.

Amit Cigánd tett, az egyfajta államalapítás itt a Bodrogközben” – jelentette ki dr. Stumpf István alkotmányjogász köszöntőjében. Stumpf úgy fogalmazott, hogy Cigánd teremtett egy olyan élhető helyet, ahol az emberek büszkék saját tettükre, arra, hogy járási székhelyként közelebb hozták az államot. Azt az államot, amit Szent István, nemzetmegtartó erőként jellemzett. Cigánd példája nagyon fontos jelzőfény minden politikus számára, aki Magyarországon a nemzeti-, alkotmányos identitást szeretné megőrizni. Az alkotmánybíró zárszóként felidézte hercegkúti éveit, amikor futballistaként sokat járt Cigándra.

Dr. Hörcsik Richard, Abaúj-Zemplén országgyűlési képviselője, ünnepi beszédében méltatta Szent Istvánt, az Alaptörvényünk méltán hivatkozik nagy királyunkra: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette”. Ezen a napon jusson eszünkbe a több mint 1000 évvel ezelőtti államalapítás történelmi jelentősége, amelynek következtében hazánk Európa közepén megőrizhette nemzeti szuverenitását.

Hörcsik felidézte a 2013. januári eseményeket, majd rámutatott arra, hogy az igazi erő az, amikor hátranézve látja a bodrogközi polgármestereket zászlóval a kezükben. Ez az igazi erő, amikor az országgyűlésben kell képviselni a bodrogközieket.

Napközben a Bodrogközi Múzeumportán rengeteg program várta a látogatókat, melyben kicsik és nagyok egyaránt megtalálták a megfelelő kikapcsolódási lehetőséget. Volt lovas íjász bemutató, népi játékok, játszóház, íjászat, főzőverseny.

A református templomban a hagyományoknak megfelelően ünnepi ökumenikus istentiszteleten vehettek részt, ahol az új kenyér áldása, megszentelése is megtörtént.

A színpadon a helyi művészeti csoportok mellett, a Ham Ko Ham, Zalatnay Cini, Kelet Brass Band, Szekeres Adrienn, Ricco és Claudia és az AK 26 is fellépett.

A programot Night show extrém motoros bemutató és tűzijáték zárta.