INTERJÚ
#Ajak
#város
#polgármester
Ajak Kisvárda elővárosa lett, tanuszoda még kellene
Kerekes Miklóst 1998-ban a FIDESZ-KDNP színeiben Ajak önkormányzati képviselőjévé választották, majd 2006-ban, az akkor még nagyközség polgármesteri tisztségéért szállt ringbe. Azóta harmadik ciklusát tölti polgármesterként, miközben 2010 óta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés tagja is. Ajak szeptember utolsó hétvégéjén ünnepli várossá válásának ötödik évfordulóját.

Az egyik legrégibb szabolcsi település, miközben a megyénk legfiatalabb városa. Ajak 2013 július 15-én kapott városi címet. Kerekes Miklós, aki négy gyermek édesapja 2006-óta vezeti a települést.

F.M.: Ajak a rendszerváltás óta három alkalommal pályázott a városi rangra, mígnem az ön polgármestersége idején, 2013-ban a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára eredményt értek el. Minek köszönhető ez?


K.M.: 2006-ban, mikor nyertem az önkormányzati választáson, fontos célként fogalmazódott meg bennem, hogy a lemaradást be kell hozni, fejleszteni kell a települést, ha városi címre pályázunk. Nem elég a szavak mezsgyéjén maradni, igenis meg kell valósítani azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, melyek által valóban várossá válhat Ajak. Ezek a beruházások jelentős kormányzati segítséggel 2013-ra valósultak meg. A beruházások elsődleges célja az életminőség javítása volt. Így elértük, hogy útjaink száz százalékos mértékben szilárd burkolatúak, a szennyvízelvezetés 90 százalékos, ennek 60 százaléka teljesen új beruházás volt. Az itt élők életszínvonala jelentősen növekedett a beruházásoknak köszönhetően. Ilyen eredményekkel érkezett el a 2013-as év, amikor is ismét megpályáztuk a városi címet, ezúttal már eredményesen.

F.M.: Hogyan élte meg a sikert, fontos cél volt a cím elérése?

K.M.: Egy település életében egyszer adódik ilyen pillanat, mint ahogyan egy polgármester életében is. Óriási kihívás és felelősség is a cím elnyerése. Hatalmas élmény volt. Mindig is szerettem a kihívásokat, a lehetetlennek tűnő feladatok megoldását.

F.M.: A 2015-ös népszámlálási adatok szerint 3 730 lakosa volt a településnek. A városi cím segítette-e a lakosság megtartását, tud-e bővülni a lélekszám?

K.M.: A lakosság fogyása megállt, sőt elmondható, hogy óvatosan, de növekszik a szám. Jelenleg több mint 3 900 lakója van a településnek. Ez részben annak köszönhető, hogy a környező településekről Ajakra költöznek. Szerencsések vagyunk, hiszen sok magasan iskolázott, kvalifikált szakember is itt marad a településen, ami a környező kisebb települések esetében nem mondható el.

F.M.: Kisvárda közelsége előny vagy hátrány, hogyan ítéli meg?

K.M.: Abból a szempontból, hogy nem kell megerőltető beruházásokba belevágni, olyanokba, melyek egy városi ranghoz hozzátartoznak, jó a közelség, hiszen a településünktől mintegy négy kilométerre lévő Kisvárdán minden adott. Ugyanakkor ennek a közelségnek véleményem szerint az a hátulütője, hogy a fejlesztések egy része járási székhelyként Kisvárdára koncentrálódik. Sok szkeptikus hang volt annak idején, pont Kisvárda közelségével érvelve, hogy Ajak ne pályázzon a városi címre. És lám, öt év elteltével itt van egy Járási központ és a megye legfiatalabb városa egymás mellett, kitűnő kapcsolatokat ápolva. Úgy is fogalmazhatok, hogy Ajak Kisvárda elővárosa a maga nyugalmával, tipikus vidéki hangulatával.


F.M.: Hogyan éli meg a kisváros polgármestereként a mindennapokat, mennyiben más egy közel négyezeres település vezetése, mint egy nagy városé?

K.M.: Egy ilyen kisvárosban mindenki ismer mindenkit, én személy szerint jó, ha 15-20 embert nem ismerek. Sok idő telt el azzal, hogy az itt élő polgárokban tudatosuljon, hogy Ajak város. Ez nem ment egyik pillanatról a másikra, de a városias kép kialakítása a fejlesztések révén elősegítette a lakosságot a városlakó érzés kialakításában. Ez alatt értem én a városi intézményhálózat kialakítását, a városkép megteremtését, de ide tartozik szervesen a városias kulturális életének megteremtése is.

F.M.: Milyen célokat tűzött ki ezelőtt őt évvel, hogy áll ezek megvalósítása?

K.M.: Két jelentős beruházást tűztünk ki célul 2013-ban, amihez a térség országgyűlési képviselőjének támogatását is megszereztük. Így elmondhatom, hogy még ebben az évben új városházát avatunk és elkezdődik egy sportcsarnok építése is. A befejezett beruházások közül érdemes kiemelni a kilenc hektáros Péter-tavat, ami mocsaras, gazos, esetenként szemétlerakóként funkcionáló senki földje volt, mára pedig egy futballpályának, sportöltözőknek, víztározónak ad helyet. Ezen a területen épül az előbb említett városháza is. A fejlesztésekkel nem állunk meg, hiszen harmadik megfogalmazott célként szeretnénk, hogy Ajaknak is legyen tanuszodája.

F.M.: Most hétvégén háromnapos ünnepség-sorozattal ünneplik a település várossá válásának ötödik évfordulóját. Milyen programokkal készülnek?

K.M.: Itt lesznek a testvértelepülések képviselői: Farkaslaka (Románia), Nagydobrony (Ukrajna), Tiszacsernyő (Szlovákia), Hyżne (Lengyelország), Császlóc (Ukrajna)Verbiás (Ukrajna). Ők egy hálózatot alkotnak, hiszen az ajaki ismertség révén rendszeresen ellátogatnak egymás országába is. A programokról elmondhatom, hogy inkább a délutáni, kora esti időszakra koncentráltunk, így lesznek koncertek, gyermekeknek különböző játékok és természetesen kulturális programokkal is készülünk. Persze a gasztronómia sem maradhat el. Városnapi együttlétet szeretnénk, ahova várjuk Ajak és a környező települések lakóit egy közös ünneplésre.


- FrissMédia -