A HVG beszámolója szerint a cégvezető úgy fogalmazott: „Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem.” Hozzátette, ilyen esetben a vállalat akár termelésének visszafogására is kényszerülhet.

Bárány szerint a külföldi munkavállalók alkalmazását nem a költségcsökkentés indokolja, hanem a hazai munkaerőhiány. Mint mondta, Magyarországon egyre nehezebb olyan dolgozókat találni, akik vállalják a nehéz fizikai munkát, miközben a demográfiai folyamatok tovább súlyosbítják a helyzetet.

A vállalatvezető úgy látja, hogy a népességcsökkenés tartós tendencia, amelyet a politikai intézkedések sem tudtak érdemben megfordítani. Szerinte a korábbi családtámogatási programok sem hozták meg a várt eredményt, ezért reális forgatókönyvnek tartja, hogy Magyarország lakossága rövid időn belül 9 millió fő alá csökken.

Nem ismert, hogy a Master Good pontosan melyik, 120 milliárd forintos beruházására utalt az ügyvezető. A cég egy 72 milliárd forintos fejlesztést már korábban bejelentett, amely mintegy 600 új munkahely létrehozását célozza.

A vendégmunkások alkalmazásának korlátozása miatt nemcsak a Master Good fejezte ki aggodalmát. Májusban több nagy munkáltatói érdekképviselet is arra figyelmeztetett, hogy a külföldi munkaerő behozatalának szigorítása munkaerőhiányt és gazdasági problémákat okozhat egyes ágazatokban.