A konferenciát az egyetem a Tarcali Borászati Kutatóintézet és a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa közreműködésével szervezte meg. Az eseményen Magyarország furminttermelőinek meghatározó szereplői vettek részt.

Fitoplazma: veszély és ígéretes áttörések

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fitoplazma munkacsoportjának vezetője, Molnár Ákos rámutatott: az aranyszínű sárgaság már az 1960-as években megjelent, így a szakma nem ismeretlen kihívással áll szemben. A hangsúly a tudatos, összehangolt védekezésen van.

A külföldi jógyakorlatok hazai alkalmazása mellett szükség van a jogszabályi környezet rugalmas alakítására, a hatósági eljárások gyorsítására, a kártalanítási rendszer átalakítására, valamint a kórokozószegény szaporítóanyag biztosítására.

Dr. Kovács Barnabás, az egyetem docense az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazma-fertőzésről tartott előadást. A betegséget „növényi cukorbetegségként” is jellemezte, mivel a fertőzött tőkék nem képesek megfelelően cukrot szintetizálni és szállítani.

A kutatások ígéretes irányai közé tartoznak az endofita baktériumokra épülő megoldások, amelyek a növény természetes kórokozó-elnyomó képességét erősítik. Emellett immunerősítő anyagok – például szalicilsav és jászbórsav – alkalmazása is segíthet a fertőzés visszaszorításában.

Bemutattak egy Olaszországban már működő, rezonanciaelven alapuló technológiát is, amely a fém támrendszerű ültetvényekben zavarja az amerikai kabóca párzását, így csökkenti annak szaporodását.

Erős regeneráció a Covid után

Dr. Novák Csaba és Dr. Gál Péter előadása a hegyaljai borászatok gazdasági teljesítményét vizsgálta a COVID előtti és utáni időszakban.

A kutatás szerint a borvidék regenerációs képessége jelentős: a csődbe ment vállalkozások aránya alacsony maradt. A legsikeresebb pincészetek gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott piaci környezethez, kevesebb eszközzel és alacsonyabb tőkeintenzitással működnek, mint a járvány előtt.

A fogyasztási szerkezet is átalakult: a magas presztízsű borok iránti kereslet csökkent, míg a középkategóriás borok piaca bővült. A tokaji borok értékesítési teljesítménye ugyanakkor stabil maradt, nemzetközi összevetésben is kedvező eredményeket mutatva.

Pezsgőforradalom Tokaj-Hegyalján

A szakmai program egyik fénypontja a Tokaji Pezsgő kerekasztal-beszélgetés volt, amelyen Bárdos Sarolta, Demeter Zoltán, Naár Ferenc és Pelle László vett részt. A beszélgetést dr. Mészáros Gabriella borakadémikus vezette.

Elhangzott: Tokajban már 1829-ben készülhetett pezsgő, a Vay báró golopi birtokán. Napjainkban pedig egyre több pincészet kínál tradicionális eljárással készült, prémium minőségű pezsgőt.

A vulkanikus talaj, valamint a borvidék két meghatározó fajtája – a furmint és a hárslevelű – kiváló alapot biztosít az egyedi stílusú, magas minőségű tokaji pezsgők készítéséhez.

A Furmint Summit 2026 vertikális furmint sétálókóstolóval zárult, ahol exkluzív és muzeális tételek is bemutatkoztak – jelezve, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetem nemcsak tudományos központ, hanem a borvidék jövőjének egyik formálója is.

Fotók: Facebook - Tokaj-Hegyalja Egyetem, Sárospatak