A kisvárdai megoldás Közhasznú Egyesület 2004 áprilisában alakult civil szervezet. Jelenleg egy támogató szolgálatot, kettő fogyatékos személyek nappali ellátását, kettő pszichiátriai betegek nappali intézményét és egy közösségi pszichiátriai ellátást működtet megyénkben. Az ellátottak száma több száz fő.

Olyannak szeretlek, amilyen vagy – valahogy így lehet összegezni az egyesület dolgozóinak filozófiáját, akik sérült embertársaink hétköznapjait próbálják szebbé, könnyebbé tenni rohanó világunkban. Cserébe végtelen szeretettel ajándékozzák meg őket a gondozottak.

Így volt ez ma is a kisvárdai konferencia központ előadótermében, ahova közös karácsonyi ünnepségre érkeztek a vendégek.

Tökéletlenségükkel együtt tökéletesek, s olykor sokkal tökéletesebbek, mint mi, akiket a társadalom „normális” címkével látott el. Az előadáson azon tűnődtem, hogy vajon ők, hogy látnak minket: számukra mi vagyunk a mások?

Van mit és kell is tanulni tőlük. Talán ideje lenne példát venni róluk, hogy milyen az őszinte mosoly, milyen a feltétel nélküli elfogadás, az őszinte szeretet.

Az előadás, ami nem színjátéka volt

Az egyesület és a Fogyatékos Személyek és Pszichiátriai betegek nappali közösségi intézményének gondozottjai Jókai Mór, Melyiket a kilenc közül novellájából készített színdarabot mutatták be. A megható karácsonyi történetének főszereplője egy szegény, özvegy csizmadia, aki egyedül neveli kilenc apró gyermekét. A történet, hogy a gyerekek kis Jézust köszöntő, vidám éneke annyira zavarja a nyomorúságos pincelakásuk fölött magányosan élő gazdag háziurat, hogy némaságukért cserébe pénzt ajánl föl nekik...

De mit ér a pénz, ha nem énekelhet a kilenc testvér közösen… és a színpadon valóban egy nagycsaládot láttunk. Egy családot, akik jóban-rosszban számíthatnak egymásra, hisz nincs az az ezüst pénz, amiért elhagynák egymást.

Mint minden évben egy-egy iskola is műsorral készül a karácsonyi ünnepségre. Ebben az évben a Váry Emil általános iskola harmadik b osztályos diákjai zenés-prózai műsorral lepték meg a közönséget. És persze az elmaradhatatlan zene betétek, amit ezúttal is a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola diákjai és tanáruk biztosított.

Az ünnepség a egyesület gondozóinak, s gondozottiaknak közös énekével zárult: legyen mindig karácsony.