A szabolcsi paradoxon: Rekord munkanélküliség és égető munkaerőhiány egyszerre

Egészen abszurd, szinte megoldhatatlannak tűnő strukturális probléma feszíti Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye munkaerőpiacát. A legfrissebb Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatok szerint miközben az országos munkanélküliségi ráta mindössze 4,5%, addig Szabolcsban ez a mutató eléri a 8,7%-ot.

Ez a drasztikus különbség rávilágít arra a feszültségre, hogy a papíron létező szabad munkaerő és a valós vállalati igények nem találkoznak egymással. A nehéz ipari és élelmiszeripari fizikai pozíciókban ugyanis a helyi munkaerőpiacon markáns munkavállalási hajlandóság hiánya tapasztalható, ami lépéskényszerbe hozta a térség óriásvállalatait.

A háttérben meghúzódó okok összetettek, de a tapasztalatok szerint bizonyos szektorokban egyértelműen megjelenik a munkavállalási hajlandóság hiánya a hazai munkaerőpiacon. Ez vezetett oda, hogy a szabad munkaerő jelenléte ellenére a vállalatok képtelenek magyar dolgozókkal feltölteni a fizikai pozíciókat.

Milliárdos fejlesztés forog kockán a vendégmunkások miatt

Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója a Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferencián kongatta meg a vészharangot. A cégvezető szerint a 350 milliárd forintos beruházási tervük megvalósításához mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, ám a hazai piac teljesen kiürült.

„A csökkenő népességű Magyarországon nincs elegendő hazai munkaerő a fizikai munkakörök betöltésére” – fogalmazott Bárány László, hozzátéve, hogy amennyiben a vendégmunkások alkalmazását ellehetetlenítik a szigorítások, a tervezett üzem megépítése is kérdésessé válhat.

Az ügyre Magyar Péter miniszterelnök is reagált, aki bírálta a vállalat álláspontját. A kormányfő szerint a cég az elmúlt másfél évtizedben jelentős, milliárdos nagyságrendű állami támogatást kapott magyar munkahelyek létrehozására. Úgy vélte, a vállalatnak a 2025-ben elért 25,5 milliárd forintos adózott eredményéből és 32 milliárd forintos EBITDA-jából kellene bérfejlesztést finanszíroznia, hogy ezzel vonzza be a hazai munkavállalókat.

Megdőltek a filléres fizetésekről szóló pletykák: Íme a valós számok

A közösségi oldalakon az elmúlt napokban futótűzként terjedtek a híresztelések a cégnél lévő állítólagos megalázó körülményekről, „pisikártyákról” és a mindössze 200 ezer forintos fizetésekről. A Master Good vezetése határozottan cáfolta a vádakat, és a tisztánlátás érdekében nyilvánosságra hozta a 2026-os hivatalos béradatokat, amelyek bizonyítják, hogy a pletykákkal ellentétben egyáltalán nem alacsonyak a keresetek.

A teljes fizikai állomány átlagos keresete műszakpótlékokkal és túlórákkal együtt a következőképpen alakul:

• Átlagos bruttó kereset: 627 505 forint
• Átlagos nettó kereset: 450 623 forint

A gyárban automata beléptetőrendszer működik, a dolgozókat saját konditerem várja, és bár a szalagmunkából adódó folyamatos termelés miatt a helyettesítés érdekében jelezni kell a vezetők felé a távozást, a mosdóhasználatban senkit sem korlátoznak.

Miért van szükség külföldi munkaerőre?

A közel 4000 embernek munkát adó cégcsoportnál a munkatársak 85%-a magyar. A külföldi munkavállalók alkalmazását nem a spórolás, hanem a krónikus munkaerőhiány tette szükségessé. Az élelmiszeripar sajátossága ugyanis, hogy a munka sokszor hajnalban indul és hűtött környezetben zajlik – ezekre a nehéz pozíciókra pedig hosszú időn át nem találtak elegendő jelentkezőt a hazai piacon.

A vállalat azt is tisztázta, hogy a kapott állami támogatásokat nem működésre vagy bérekre, hanem komoly fejlesztésekre fordították. Jelenleg is egy 145 milliárd forintos kisvárdai fejlesztés van tervben, amelynek közel 80%-át saját és banki forrásból teremtik elő, miközben a cégcsoport csak 2025-ben 16,85 milliárd forint adót és járulékot fizetett be a közös kasszába.