Dr. Grezsa István, a Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programért felelős miniszteri biztos a konferencia megnyitóján kiemelte: fontos, hogy minden magyar gyermek, aki a Kárpát-medencében születik, tudjon magyar anyanyelvű óvodába járni.

Eddig már több mint száz felújított óvodát adtak át a külhoni magyar területeken a vállalt 450-ből. Dr. Grezsa István a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán úgy fogalmazott: egy "dübörgő program" kellős közepén vannak, amely jelentős forrásokat mozgat meg. A 38,5 milliárd forint keretösszegű programot két ütemben hajtják végre, a céldátum 2020. december vége.

A fejlesztések 1641 intézményt és több mint 47 ezer külhoni magyar gyermeket érintenek, számukat a program végére szeretnék 60 ezerrel növelni.

A miniszteri biztos kitért arra is, hogy a 38,5 milliárd forintból 33 milliárdra már leszerződtek. Az új intézmények közül négyet adtak át eddig és 11 alapkövét elhelyezték el. Beszámolt még arról, hogy 1.664 magyar óvodába juttattak el hiánypótló fejlesztő játékokkal magyar sarkokat.

Eddig öt központi szakmai konferenciát tartottak és minden nemzetrész a saját szakképző programjait szervezi.

Dr. Grezsa István hangsúlyozta, hogy a számok mögött látni kell a teljes magyar közösséget. Üzenetként fogalmazta meg, hogy a külhoni magyarok, éljenek bárhol a világban, a magyar kormányra számíthatnak. Ugyanakkor üzenet a többségi nemzetnek is a program, hogy békejobbot nyújtanak feléjük, szeretnék velük közösen felépíteni az új Kárpát-medencét – fűzte hozzá.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint „a magyar kormány mert egy nagyot álmodni”, a program megvalósításán sokan dolgoznak.

A tanácskozáson ismertették a négy külhoni régiót érintő, 1.977 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatást is, amely párhuzamosan folyt a megvalósítással. A felmérés során megfogalmaztak egy demográfiai kérdéssort, próbáltak választ keresni arra is, hogy ha van óvoda az adott településen, a szülők miért másik intézményt választanak. A kutatást Ferenc Viktória vezetésével Ágyas Réka, Márton János, Rákóczi Krisztián és Vita Emese végezte.

Rákóczi Krisztián kutató elmondta: a 2011-es népszámlálások minden külhoni régióban népességcsökkenést mutattak. Bár pozitív trend azóta sem következett be, világosan látható, hogy ez a folyamat az utóbbi években kedvezőbbé vált, s több régióban a stabilizálódás jelei mutatkoznak.

A tömbmagyar területeken kifejezetten kedvező elmozdulás tapasztalható – jelezte. A többi területen a folyamat lassítása, megállítása lehet eredmény. Reális célnak nevezte, hogy 2020-ra 60 ezerrel növeljék a magyar óvodai nevelésbe bekapcsolódó gyermekek számát.

Ferenc Viktória, a kutatás vezetője elmondta: a felmérésben Kárpát-medencei szinten azt találták, hogy a szülőknek nem a nyelvi szempontok a legfontosabbak, hanem az óvodai ellátás minősége. De az is fontos tárgya a mérlegelésnek, hogy a gyermek mindent értsen, akárcsak a nyelvi folytonosság fenntartása. Tehát azért járatják magyar óvodába a gyermekeket, mert utána magyar iskolát szeretnének választani számukra - hangzott el.