Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés évfordulójára emlékezik a Nemzeti Összetartozás Napja. Június 4-ét, a trianoni békeszerződés napját a magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává. A beterjesztő Semjén Zsolt és Kövér László a törvényjavaslat indoklásában azt írták, hogy még a békediktátumot „egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását.”

13 évvel ezelőtt helyezték el az első koszorút a kisvárdai Nemzeti Összetartozás Emlékparkban. A park megálmodói, már akkor úgy tervezték, hogy a felállított Trianon-emlékmű a későbbiekben újabb elemmel fog bővülni. 2020-ban a trianoni békeszerződés 100. évfordulóján egy több tonnás Kárpátaljáról származó szikladarab hirdeti nemzetünk szilárdságát.

Ma főhajtás mellett, dr. Seszták Miklós, a térség országgyűlési képviselője, Leleszi Tibor, Kisvárda város polgármestere, a város képviselőtestületének tagjai, és intézményvezetők emlékeztek a 104 évvel ezelőtti nemzeti tragédiára. Az emlékezésen jelen voltak a történelmi egyházak képviselői is civil szervezetek vezetői.

Az I. világháborút lezáró, a győztesek által írt, 104 évvel ezelőtt elfogadott békediktátum nyomán Magyarország területének kétharmadát, lakosságának pedig több, mint a felét elvesztette. A döntés értelmében több, mint 3 millió magyar kényszerült az ország határain túlra, az elcsatolt területekre.