területe 71%-át elvesztette. A 1910-es népszámlálás adatai alapján az akkor még 18 millió 264 ezer fős lakosság kevesebb mint a felére, 7 millió 615 főre esett vissza. Az elcsatolt területekkel együtt mintegy 3, 5 millió magyar ajkú került határainkon kívülre.

Az Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye rendelkezik a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.”

Ezen a napon minden esztendőben ki kell mondani azt, amit a szívünk rejt. Kimondani és újra megerősíteni, hangosan kiáltani, hogy a határon túli testvérek is meghallják, a megcsonkított országhatárok sem választhatnak el soha bennünket.

Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere beszédében a múlt tragédiáján túlmutatva felhívta a figyelmet arra, hogy ez a nap az összetartozásról kell, hogy szóljon - arról a megtartó erőről, ami lehetővé tette azt, hogy több mint 1100 éve itt vagyunk mi, magyarok a Kárpát-medencében. Kovács beszédében kitért a jelentős számú,.állampolgársági esküt tevő határon túli honfitársainkra, akik - mint fogalmazott - elkötelezettségükkel, ragaszkodásukkal erősítették meg hitüket. Csak Nyíregyháza közigazgatási területén az elmúlt években több mint 20 ezer határon túli magyar tette le az állampolgári esküt.

A polgármester beszéde végén kedvenc íróját, Móricz Zsigmondot idézte: "A magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott: Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos és Trianon. Ez az öt seb nem a kiválasztottság isteni szimbóluma volt, hanem valóságos öt halálos szúrás, mindenik elég arra, hogy egy faj elvérezzen bele, hacsak az életereje nem olyan roppant szívós, hogy kiheverje…" utalt a magyarság szívósságára s kitartására.

’CONSUMMATUM EST’ Beteljesedett! Nagy Magyarország keresztre feszítésének napja 1920. június 4-én, pénteken - kezdte megemlékezését dr. Polgári András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal főigazgatója.

Polgári beszédében emlékeztetett a hatalmas veszteségre, amit az ország akkor elszenvedett. Szavaival élve a 14 részből, 364 cikkelyből és több függelékből álló Trianoni Békeszerződés alapján Magyarország területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát pedig 18,2 millióról főről 7,6 millióra csökkentették. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy 2/3-át, iparának 38, nemzeti jövedelmének pedig 67 százalékát.

De "nemzetünk nem tört meg, összeszorított fogakkal, némán, de eltökélten talpra állt, és az elkövetkező években szinte poraiból újra felépült és büszke Magyarország lett" - fogalmazott.

Az egyik napról a másikra idegen ország polgáraivá vált magyarok sem felejtették el gyökereiket, s az idegen környezetben, gyakran ellenséges hangulatban, méltóságteljesen maradtak meg magyarnak - fogalmazott a főigazgató, majd így folytatta:

"Ez az igazi bizonyítéka nemzeti összetartozásunknak, s ezt kell tovább ápolnunk, így biztosítva az itthoni és a külhoni magyarság közötti szoros kapcsolat fennmaradását. "

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a nap zárógondolataként Illyés Gyulát idézte: "magyar az, akinek fáj Trianon" A mostani és a következő generációnak is fájni fog Trianon, mint mondja az elnök: "erről nem tehetünk". Ez a "csonkaság" bennünk marad a történelem végezetéig - utalt Reményik Sándor soraira. Fáj Trianon. Ugyanakkor a Nemzeti Összetartozás Napja azt kell hogy üzenje számunkra, hogy "nem elégedhetünk meg ezzel a fájdalommal", hiszen feladataink vannak. Úgy tudunk csonkán életben maradni, hogyha azokat a csonka határon túli tagjainkat használjuk - fogalmazta meg Reményik gondolatiságával Seszták. Erőt kell meríteni a határon túliak sorsából, mindig van mit tanulni tőlük.

A Nemzeti Összetartozás Napján a hagyományoknak megfelelően az összetartozást jelképezve évről-évre a Trianon előtti Magyarországban a "csonka" hazánkat ábrázoló koszorú kerül elhelyezésre. A méltóságteljes megemlékezés zárásaként Seszták Oszkár, dr. Kovács Ferenc valamint dr. Polgári András helyezték el ezt a koszurút a Megyeháza trianoni emléktáblájánál.

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett ünnepségen a történelmi egyházak képviselői közös imádságot mondtak.

Az ünnepséget ebben az évben a Nyíregyházi Zrinyi Ilona Gimnázium diákjai tették emlékezetessé Magyarok mindenütt című műsorukkal.

- FrissMédia -