NAGYVILÁG
Belföld
A betegek világnapja - megyénkben 7 műhibaper indult
Az orvostudományt korábban körülvevő tudományos titokzatosság ma már a tudásmegosztó kommunikáció felé halad, a betegek öntudatosabbak, azaz egyre jobban érdeklődnek, és egyre több információt igényelnek a betegségek okairól és kezelési lehetőségeiről. Alapvető elvárás napjainkban, hogy a betegségek, azok okai és kezelési módjuk pontosan megismerhető legyen. Az orvos-beteg kapcsolatban meghatározó szerepet játszik a partneri viszony.

Minden betegnek alapvető joga az egészségi állapotának megfelelő egészségügyi ellátás és megilleti az állapotát érintő teljes körű tájékoztatás is. Ebbe beletartozik az őt érintő vizsgálatokról, a beavatkozás módjáról, a műtéti kockázatokról, a gyógyulás folyamatáról, sőt, az alternatív gyógymódokról történő felvilágosítás is. Ennek elmaradása megalapozhatja az egészségügyi intézmény kártérítési felelősségét - mondja Sterné dr. Deák Andrea.


A Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője az ilyen esetekről azt mondja, hogy a beteg és az orvos közötti jogviszonyban a fokozott gondossági mérce az irányadó, azaz a szakmai, etikai szabályok betartásával, az elvárható gondossággal kell ellátni egy beteget. Amennyiben az egészségügyi intézmény magatartása az elvárható gondosság kritériumának nem felel meg, annak a következményeit egy esetleges műhibaperben viselnie kell.

2018-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő bíróságokon négy egészségügyi intézmény ellen mindösszesen 7 műhibaper indult

A műhibaper kifejezés a köznyelvben ugyan használatos, de önálló jogi fogalomként nem létezik. Orvosi műhibaként emlegeti a közvélemény például a félrekezelést, de gyakori hivatkozás az is, hogy az orvos nem tájékoztatta megfelelően a beteget a műtéti beavatkozást megelőzően a kockázatokról, várható szövődményekről, illetve a műtétet követően olyan negatív következmény állt elő, ami a megfelelő gondossággal elkerülhető lett volna. Amennyiben a beteg pert indít ilyen esetben, leggyakrabban azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze az egészségügyi intézményt sérelemdíj megfizetésére.

A sérelemdíj a beteget ért személyiségi jogi sérelem kárpótlására szolgál, melynek összegét nem lehet pontosan számszerűsíteni, hiszen a gondos bírói mérlegelés eredménye annak a meghatározása, hogy például egy hozzátartozó elveszítése vagy sérült gyermek születése milyen összeggel kárpótolható. Természetesen vannak olyan károk is – például jövedelemkiesés, gyógyszerköltség, gondozás díja –, amelyek számszerűsíthetők.

A műhibaperekben a bíróság azt vizsgálja, hogy az orvos az elvárható gondosság, illetve a szakma szabályai szerint járt-e el. Ezekben a perekben elengedhetetlen egy igazságügyi szakértő kirendelése, ami jelentős költséggel jár.

Ha pereskedésre kerül sor, a perköltséget – költségmentesség hiányában - a pervesztes félnek kell megfizetnie. A perköltség magában foglalja az ügyben eljárt szakértő díját, az illetéket, a tanúk költségét és az ügyvédi költséget is, mely utóbbira a költségmentesség nem terjed ki.

Fotó: FrissMédia/archívum - illusztráció

- FrissMédia -