A tárcavezető kifejtette, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz (NAIK) tartozó intézetben dolgozó szakemberek teljesítménye hosszú évtizedekre fogják meghatározni a Nyíregyházához közeli kisváros, valamint a magyar kertészet- és gyümölcstermesztés helyét és szerepét.

Azon kell dolgoznunk, hogy mindazt, amit a 20. század nagy teljesítménye itt Újfehértón, azt a magyar kertészeti és gyümölcstermesztési ágban, valamint nemesítésben a 21. századba is átmentsük - jelentette ki Nagy István.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója az ünnepségen arról beszélt, 1949-ben hozták létre az akkori nevén Újfehértói Kertészeti Kísérleti Telepet, ötven évvel ezelőtt pedig az itt kinemesített újfehértói fürtös meggy kapta meg az állami elismerést. Országos hatásúak azok az eredmények, amelyek az alma- és meggytermesztés, valamint nemesítés területén elért az újfehértói intézet - mondta a főigazgató, megjegyezve, ebből a térségből származik jelenleg is az ország almatermésének több mint hatvan, az összes gyümölcstermésének mintegy ötven százaléka.

A kutatóállomás emellett komoly szakmai feladatot lát el nemcsak a nemesítés, hanem a technológiafejlesztés és szaktanácsadás területén - tette hozzá Gyuricza Csaba.

A hazai gyümölcskutatás múlt század közepén történő megalapításakor Magyarország négy pontján, a termesztő körzetekhez igazodva létesítettek kutatóállomásokat, melyek az adott tájegység gyümölcstermő adottságának megfelelően foglalkoztak a fő fajok kutatásával. Cegléden a csonthéjasok, Fertődön a bogyós gyümölcsök, Érden a cseresznye, a meggy és a dísznövények nemesítése volt az intézetek feladata, Újfehértón pedig az alma, majd a meggy, a naspolya és a birs lett a fő kutatási terület. A négy kutatóállomás 2015-től a NAIK alatt tevékenykedik.

Az ünnepség végén Nagy István Jánossy Andor-díjat adott át Szabó Tibor agrármérnöknek, kutató-fajtanemesítőnek, a kutatóállomás korábbi vezetőjének.

Fotó: Bakos Zsolt