Nyíregyházát, 1956. október 26-án ért el a forradalom szele. Két helyi vezéralakjára, - a "lázadás és a hétköznapi élet megszervezőire", - Szilágyi Lászlóra és Tomasovszky Andrásra, illetve a forradalom helyi szereplőire, és áldozataira emlékeztek az ünnepségsorozaton. A nyíregyházi forradalmi események két vértanúját, Szilágyi Lászlót és Tomasovszky Andrást, 1958 májusában, a nyíregyházi börtönben végezték ki.

Péntek délelőtt Nyíregyházán, a volt ÁVH épületénél, megkoszorúzták a Nagy Imre domborművet, a börtön falán elhelyezett emléktáblát, Szilágyi László, Dandos Gyula, Bán István, Babicz Béla és Rácz István emléktábláját. Délután, az Északi temetőben található sírhely és kopjafánál emlékeztek az egybegyűltek.

A rendezvénysorozat zárásaként, délelőtt a Váci Mihály Kulturális Központ színháztermében mondott beszédet dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza városának polgármestere. Kovács beszédében, többek közt azt mondta, hogy azért is emlékezzünk, hogy ne merüljenek feledésbe a kommunista diktatúra bűnei és bűntettei. "Emlékezünk és emlékeztetünk" - fogalmazott. A polgármester beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a fiataloknak át kell adni az "igaz történelmet", amelyet '56 hősei örökül hagytak ránk. Kovács úgy fogalmazott, hogy ma is szükség van erre, a hazánk és indentitásunk védelme érdekében. Át kell örökíteni azt a bátorságot és elkötelezettséget, amelyet a nemzetünk oly sokszor megmutatott a világnak.

Az ünnepség helyszínén, zárásaként a Nyíregyházi Egyetem színjátszói, "Dandosballada" címmel vitték színre a nyíregyházi '56-os eseményeket, a roma származású, Dandos Gyula tiszteletére. Az egyfelvonásos drámát Karádi Zsolt írta és rendezte. Karádi drámájában, fikciója szerint Dandos Gyula 1957. február 9-én, életének utolsó éjszakáján levelet ír Rácz tanár úrnak, amelyben visszaemlékszik addigi éveire, a nyíregyházi októberi napokra...

A színpadon megelevenedett, Dandos hányatott gyermekkora, s az édesanyja az egyik táncjelenetben. Kálváriája, letartóztatását követően, az ungvári börtönben folytatódott, majd itthon, ahol az ÁVO-sok félholtra verték. Szakorvosi - tüdőgyógyász - vélemények alapján szanatóriumba utalták, ahonnan megszökött, tudva, előbb-utóbb forradalmi tetteiért halál vár rá. Svájcba szeretett volna eljutni, ahol a Vöröskereszt jóvoltából 1947 és ’49 között élt. Azonban, másodszori szökése közben a határőrök agyonlőtték.

A műsort követően, a nyíregyházi '56-os - a forradalom 50. évfordulója alkalmából, 2006. október 23-án átadott - emlékműnél helyezték el az '56-os nyíregyházi mártírok rokonai, a városlakók, a közéleti személyiségek, a diákok és a pedagógusok koszorúikat. A megemlékezésen, többek között jelen volt, dr. Szabó Tünde sporttért felelős államtitkár, Szabó István, Baracsi Endre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnökei, Főrendőrök, a katasztrófavédelem vezetői, valamint a Nyíregyházi Törvényszék elnöke és helyettese és a politikai pártok.