Ugyanakkor a halálozási statisztikában nincs kiemelkedő emelkedés, sőt a KSH szerint csökkenés tapasztalható - utánanéztünk az adatoknak is, infógrafikonok segítségével tettük érthetővé a folyamatokat.

Még a KSH is módosította a népmozgalmi adatok publikálásnak gyakoriságát, ugyanis a halálozási adatokra egyre többen voltak kíváncsiak. Immáron második hónapja heti bontásban korcsoportonként közölnek nyers adatokat a szakemberek. Ezek az adatok még képlékenyek – hívja fel a KSH szakembere erre a figyelmet – ugyanis esetenként, egy-egy hét adatainál, ahogy az időben haladunk előre, jelentős módosítások figyelhetők meg. A heti adatok tapasztalatunk szerint jellemzően 2 hónapot követően tekinthetőek véglegesnek.

A KSH adatsoraiból kiolvasható, hogy a SARS-CoV-2 járvány által okozott halálesetek nem látszódnak az adatokban, nem úgy, mint az influenzajárvány által okozott halálesetek. Míg az influenza esetében jól tetten érhető a járvány, a Covid-19 esetében nincs kiugró emelkedés. Sőt, áprilisban, amikor a kormányzati kommunikáció szerint a legtöbben, szám szerint 312 elhunyt személy szervezetében mutatták ki a vírus jelenlétét, a KSH adatai szerint még csökkent is márciushoz képest a halálesetek száma, egész pontosan 1296 fővel, ami az elmúlt 5 év egyik legjobb áprilisi adata. Ezt megelőző év áprilisában 10 275 honfitársunk vesztette életét, míg 2018-ban 10542 fő. A legkevesebben 2016 áprilisában haltak meg, 10183 személy, míg a legtöbben 2017 azonos hónapjában. Az elmúlt öt év első 20 hónapjának adataiból az is kiolvasható, hogy 2017 január-februárjában kimagaslóan többen haltak meg. A szakemberek a többlet haláleseteket az influenzajárvány következményének tekintik.

Ezt igazolva, felvittük heti bontásban az influenza megbetegedések számát infógrafikonra és összevetettük a heti halálozási adatokkal. 2015-2019 között a két adatsor vizuálisan tűpontos egyezőséget mutat a megbetegedések száma és a halálesetek között, azonban 2020-ban az adatok vizualizálásakor különös eltéréseket tapasztalhatunk.

2017-ben csaknem ötezer fővel többen haltak meg influenzában Magyarországon az év első két hónapjában, mint azt megelőző esztendő hasonló időszakában. Ekkor az influenza tetőzésekor, január végén 102 ezer megbetegedést regisztráltak és ahogy várható, ezzel egyenesen arányosan növekedett a halálesetek száma, 2017, 5. hetében több mint 3600-an hunytak el. Azt megelőző év azonos hetében több, mint ezer halálesettel kevesebb történt. Hasonló mortalitás 2015-ben történt, amikor szintén jelentős influenzajárvány volt hazánkban. Abban az évben a járvány csúcsán 91 ezer megbetegedést regisztráltak azzal a különbséggel, hogy a tetőzése két hét csúszással, a hetedik héten következett be.

A Központi Statisztikai Hivatal 2017-es népmozgalmi tájékoztatójából kiderült, hogy a halálesetek száma januárban 25, februárban pedig 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2018-ban a járvány tetőzésekor a hetedik héten, 68 950, (3237 haláleset), 2019-ben két héttel korábban az ötödik héten 77 500 influenza-szerű megbetegedés történt hazánkban (3387 haláleset).

Interaktív grafikonokon a 2015-2020-as év első 20 hetének halálozási, SARS-CoV-2, valamint influenzajárvány adatainak csoportosítása, összehasonlítása látható. Az adatsorok tetszés szerint kikapcsolhatók, szűrhetők (FrissMédia infógrafikon).

2020-ban az elmúlt öt év legenyhébb influenzajárványa volt hazánkban. Legalábbis az influenza figyelő szolgálat adataiból ez olvasható ki. Bár a szakemberek hozzáteszik, hogy valószínűleg a SARS-CoV-2 vírus által okozott járvány következtében elrendelt szigorú korlátozó intézkedések miatt kevesebben fordultak orvoshoz. Azonban megjegyezzük, hogy a 2020-as influenzajárvány tetőzése korábban volt, minthogy a korlátozó intézkedéseket bevezették a SARS-CoV-2 vírus miatt. Másik fontos tény, hogy az influenzajárvány és az új koronavírus-járvány egy időben zajlott hazánkban.

A 2020-as évi influenzajárvány mind dinamikáját, mind volumenét tekintve a 2016-os járványhoz hasonlóan, valamelyest enyhébben zajlott le. 2016-ban a járványcsúcs a hetedik hónapban volt 47 300 megbetegedéssel, 2020-ban a nyolcadik héten regisztrálták a legtöbb, szám szerint 38 900 influenza-szerű megbetegedést. Rá egy hétre már csökkenésről számoltak be a figyelőszolgálatban résztvevő szakemberek, hisz már „csak” 38 ezer, míg rá egy hétre 36 ezer esetet jelentettek. Az időszak tekintetében a csúcs 2020. február 17. napjával kezdődő héten volt, az azt következő három hétben csökkenés volt tapasztalható, ami a 11. héten volt a leglátványosabb, hisz’ ekkor hirtelen 25 500, rá egy hétre 13 300 alá csökkent az influenza-szerű megbetegedések száma.

A csökkenés dinamikája a több évi adatoknak megfelelően alakult, vagyis kijelenthető, hogy nagy valószínűséggel az elmúlt 5 év legenyhébb influenzajárványát hagytuk magunk mögött. Ezt erősíti az is, hogy az influenza figyelő szolgálat jelentései szerint is, még a kormányzati intézkedések előtt, amikor is korlátozták az orvosi ellátást – csökkenő pályára állt az influenza-szerű megbetegedések száma.

Mint írtuk fentebb, 2016-ban az influenza-szerű megbetegedések tetőzése a 7. héten, azaz 2016. február 22-28 között zajlott le, ekkor több mint 47 ezer esetet jelentettek. Rá négy évre, 2020-ban a járványcsúcs egy héttel később, a nyolcadik héten, február második felében volt, több mint nyolcezer esettel kevesebb megbetegedéssel, közel azonos halálesettel.

A KSH heti népmozgalmi adatai szerint 2020 februárjában 11 125, márciusban 11 707, míg áprilisban 1306 kevesebb, 10 401 haláleset történt hazánkban, miközben az április 13-án (16. hét) kezdődő heten 90, a következő héten 83, majd 68, egész hónapban 312 Covid-19 beteg halt meg. Az is különös, hogy miközben a 2020-as influenzajárvány csúcsa februárban volt, a nyolcadik héten nem ekkor, hanem a 12. héten (március 16-22) történt a legtöbb, 2794 haláleset.

2020-ban két kiemelkedő hét is volt a halálozások tekintetében, de egyik sem köthető a covidhoz, ugyanis azt megelőzően következett be. Míg a február 9. heti emelkedése nagy valószínűséggel az influenzához köthető, a márciusi 12. heti kiugró értékre nincs magyarázat, hacsak nem az, hogy a SARS-CoV-2 miatt bevezetett társadalmi távolságtartásnak köszönhetően nemcsak az új koronavírus járványgörbéjét laposítottuk el, hanem az influenzáét, ami látszik is a grafikonon.

Adatforrások: KSH, NEAK, ANTSZ

FrissMédia Infógrafikon