AKTUÁLIS
1970-ben Kisvárdán született és a mai napig itt él? Ne habozzon, jelentkezzen!
Kisvárda, Dombóvár és Százhalombatta. Hogy mi a közös bennük? Mindhárom település 1970 április elsején kapott városi rangot. Kisvárdát ekkor már másodízben emelték városi rangra. Hazánkban a városok száma a három új várossal 76-ra emelkedett, ebből Kisvárda, megyénk harmadik járásjogú városa lett.

50 éve, amikor városi rangra emelése szóba került, az ezzel foglalkozó hivatalokban — a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályán, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, a Központi Statisztikai Hivatalban és számos más helyen — összevetették a legfontosabb adatokat. Mennyire volt városias a jelölt település, hogyan, milyen arányban növekedett a lakosság, mennyire volt iparosított vagy iparosodó, s az összes keresők közül mennyien dolgoztak az iparban, mekkora volt a jövendő város kereskedelmi, oktatási és egészségügyi vonzása — azaz: mekkora volt az egy lakosra jutó évi kiskereskedelmi forgalom, hányan jártak ott középiskolába és hány beteget tudott befogadni a kórház.

Számításba jött még az is, hogy leendő városban milyen a közművesítés, hány kilométer burkolt útja van.

A három új város közül Kisvárda volt városiasabb. Emeletes házai, aszfaltozott utcái mellett azzá tette épülő új vízvezeték- és csatornahálózat, a korszerűsített közvilágítás is. De nem kevésbé az is, hogy a 13 800 lakost számláló új város kereskedelmi vonzásába több mint 71 ezer fő tartozott, az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom pedig 14 000 forint volt akkor.

Kisvárdán is a vár őrzi a legrégibb emlékeket. A Gut-keled nemzetségből való Várday-család valószínűleg már 1280-ban a Kisvárda várában lakott, piacát 1370-től fennmaradt írásos emlék „Forum Warda” néven említi. A reformáció és ellenreformáció harcaiban többször is elpusztult, 1670-ben és 1830-ban tűzvész pusztította, 1944-ben pedig a fasiszta barbárság ritkította meg lakosságát annyira, hogy a második világháború előtti lélekszámot csak az 1950-es években érte el ismét.

1969-ben Kisvárdán az öntödei vállalat 1200 fővel dolgozik, a bútoripari vállalat 250-et, a villamosszigetelő- és műanyaggyár kisvárdai üzemében pedig 600-an jutottak munkához, többségben nők.

A hetvenedik járási jogú városnak először Mátyás király adta meg a városi rangot 1469-ben. Ipar híján újra faluvá szürkült.

Ha ön 1970-ben született Kisvárdán és a mai napig itt él, küldje el rövid bemutatkozó levelét, elérhetősségeit a [email protected] címre. A tárgyba feltétlenül írja be: 50 éve születtem