A nőt és a férfit azzal vádolja a vármeygei főügyészség, hogy különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követtek el emeberölést.

A vádirati tényállás szerint, a nő és a férfi 2016 óta éltek élettársi kapcsolatban, mely idő alatt együtt nevelték a nő középsúlyos elmegyengeségben szenvedő lányát, aki betegségéből adódóan önálló életvitelre alkalmatlan volt. Gondozását édesanyja, – a II. rendű vádlott – látta el teljeskörűen. K-né F. M. a lánya felügyelete során felmerülő problémákat egyre fokozódó türelmetlenséggel kezelte, napi szinten fogyasztott alkoholt, illetve többször szállíttatta gyermekét a pszichiátriára.

A vádlottak a bűncselekmény elkövetése után a holttestet a konyhába vitték, a fürdőszobát feltakarították, majd értesítették a hatóságot azzal, hogy a sértettel baleset történt az otthonukban.

A mai tárgyaláson, dr. Stál József törvényszéki bíró lejátszotta a 112-es segélykérő számra érkező hívás hangfelvételét, amit a megölt lány édesanyja kezdeményezett. A csaknem 18 perces felvételt hallgatva csak a kérdések szaporodtak, válaszokkal csak a két vádlott tudna szolgálni. Azonban az elsőrendű vádlott, a nevelőapa ügyvédei tanácsára meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott eddig. Bár eljárásjogilag a rendőri jelentéskor rögzített nyilatkozat nem használható fel, de elképzelhető, hogy a valósághoz közelebb áll, mint a későbbiekben tett vallomások.

A tőrvényszéki bíró felolvasta a nyomozás és a nyomozási bíró előtt tett maradék vallomásokat, amiből az is kirajzolódik, hogy időközben meglehetősen erős jogi védelmet kapott a férfit, akit jelenleg két, nagy múlttal rendelkező ügyvéd véd, miközben a másodrendű vádlott édesanya védelmét kirendelt védő látja el. Látszólag Dávid és Góliát küzdelméről van szó, a kérdés, hogy a parittya mikor kerül elő. Illetve, hogy a nő későbbre ígért vallomása mit tár a bíró elé.

Jelen állás szerint a férfi mindent tagad és azt vallotta, hogy a szörnyűséget az élettársa követte el. A férfi vallomásait egyébként a poligráfos vizsgálat is megerősítette, mármint, hogy nem hazudik.

A felolvasások után került sor a hangfelvételek lejátszására.

A telefonhívást hallgatva elsőre lejön, hogy hideg, érzelemmentes az édesanya hangja, de a nevelőapa sem mutat semmilyen érzelmet a hanghordozásban. Meg is jegyezete a bíró, hogy sok ilyen jellegű hívást halott már, de a ma hallottak jelentősen különböznek a többitől. Egyébként a tárgyalóteremben lévő elsőrendű vádlott arcán most sem mutatkozott semmilyen érzelem, amikor a hangfelvétel betöltötte a 13-as tárgyalóteremet.

Visszhagzott a diszpécsr hangja: egy, kettő, három, négy és öt - ritmusosan, ahogyan a 21 éves lány szívének kellett volna vernie. Csakhogy a lány ekkor már halott volt.

És ezt nagy valószínűséggel nagyon is jól tudhatta a lány anyja és nevelőapja,ennek ellenére belementek a színjátékba és látszólag együttműködtek a diszpécserrel. T., a nevelőapa már az eleján kimondta a kimondhatatlant arra kérdésre, hogy miért nem sikerült az utasításokat végrehajtani: mert már vége van - hangzott el a vonal másik végéről a rideg valóság.

Az újraélesztés 18 percen keresztül zajlott, úgy, hogy a két vádlott tisztában volt vele, hogy Vivien, a 21 éves lány már nem él, hiszen mielőtt hívták volna a segélyhívót, kitakarították a fürdőszobát és leengedték a vizet.

Leengedték a kádból a vizet, állítólag azért, mert az OMSZ ezt kérte. Ezt T. ez elsőként kiérkező rendőröknek nyilatkozta. Azonban a felvételen ilyenre utaló utasítás nem hagzott el, hiszen még arra sem voltak hajlandóak válaszolni a diszpécsernek, hogy mennyi ideig volt a vízben a lány. Egyébként T. az előző tárgyaláson elhangozott egyik vallomásban azt mondta, hogy a víz magától engedett le: leszivárgott a víz, mert nem jól zárt a dugó.

Az ügy bizonyítási eljárása januárban a másodrendű vádlott édesanya kihallgatásával folytatódik.